Napi sajtószemle

A Népszabadság (Kopt keresztények… 3.o.) beszámolója szerint a tucatnyi halálos áldozat és a tömeges sebesülések után, kopt keresztények a kairói állami tévé előtti tüntetésükön követelték tegnap Mohamed Husszein Tantávi tábornok lemondását és a keresztény templomok felgyújtóinak bíróság elé állítását. A koptok szeretnék elérni, hogy a vallási erőszakra való felbújtás a bűncselekmény kategóriájába kerüljön. A hétvégén Kairóban kirobbant vallási villongásokban 12 ember meghalt, több mint 220 megsebesült.

A Népszava (Nagypéntek… 2.o.) közli, hogy a KDNP-s Varga László nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezi az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott javaslatában. A kereszténydemokrata képviselő indoklásában leszögezi: nagypéntek ünnepe az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra egyik kiemelkedő napja. 

A Népszabadság (16.o.) Ezeréves hagyományt táplálnak zöldenergiával Pannonhalmán című összeállítása szerint a Pannonhalmi Bencés Főapátság példája bizonyítja, hogy akinek múltja van, jövője is van. A lap kiemeli, hogy a 2009 óta működő biomassza-fűtőmű energiájával fűtik az apátság és a gimnázium hatalmas épületeit. Következő lépésben pedig napkollektor-rendszer kiépítésére készülnek, továbbá a szél- és geotermikus energiát is hasznosítani szeretnék.
Nyilatkozik a lapban („Felelősnek érezzük magunkat a teremtett világért” 16.o.) Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Főapátság perjele, aki a bencés rend gazdasági tevékenységét irányítja. Elmondta: „Pannonhalma Magyarország épített örökségének kiemelt emlékhelye. Az 1989-es fordulat után teljes egészében a rend irányítása alá került az épületegyüttes. Arra törekedtünk, hogy ennek az értéknek minden vonatkozásban jó gazdái legyünk. 2003-ban vágtunk bele egy beruházássorozatba. Ennek során fejlesztettük az idegenforgalmi tevékenységünket és megteremtettük a borászat alapjait… Csak azzal foglalkozunk, aminek hagyományai vannak rendünk életében. Ez a mi múltunk – ráírhatjuk a címkére Anno Domini 996. A fejlesztéseink másik vonulata – a biomassza-erőmű – azt közvetíti, felelősnek érezzük magunkat a teremtett világért.” Az üzleti tevékenység hasznát a feladataikra – szociális otthon, könyv- és lapkiadás, művészeti fesztiválok, fejlesztések az iskolában – fordítják, „… ez az egyházi vállalkozás varázsa. Az egyház szociális, kulturális, karitatív és hitéleti küldetésének finanszírozását a háború előtt a saját birtokok bevételéből oldották meg. A mi jelenlegi vállalásunk három iskola kollégiummal, két szociális otthon – Sopronban és Pannonhalmán –, tizenöt plébánia, közgyűjtemény, levéltár, könyvtár, könyvkiadás, az arborétum… Célkitűzés az lenne, hogy a saját vagyon üzemeltetéséből tudjuk a feladatainkat finanszírozni, ehhez azonban több vagyon kellene. Mi nem kaptunk vissza ingatlan vagyoneszközöket, csak a meglévő adottságokat tudjuk kihasználni. Ezek a források azonban nem elégségesek az intézmények üzemeltetéséhez, komoly kiegészítést jelentenek. Ugyanakkor a vállalkozások önmagukban is megállnak a lábukon. Az apátság és cégei jelenleg közel háromszáz embernek adnak munkát. Mi vagyunk a kistérség legnagyobb munkaadói. Kézzelfogható ennek a jelentősége, amikor tömeges elbocsátásokról hallunk.”

A Magyar Hírlap (Stratégiát készítenek… 8.o.) idézi Szászfalvi László egyházügyekért felelős államtitkárt, aki így harangozta be tegnap a ma Esztergomban kezdődő, kétnapos, Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban című konferenciát: jelentősen hozzájárulhat a vallási turizmus Európa lelki-szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen megteremteni a kontinensen. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a nagy nemzetközi zarándokutak – például a spanyolországi El Camino nevű Szent Jakab-zarándokút – már beépültek a köztudatba, és azokhoz az állami hatóságok nagy támogatást adnak. Hozzátette: a projektgazdák a zarándokutak esetében az egyházak, az államnak pedig forráskoordináló szerepe van, a magántőke bevonása ezzel együtt ugyancsak fontos. Az államtitkár reálisnak látja, hogy „a Kárpát-medence magyar egyházi… tradíciói alapján az örökségre ráépítve, a meglévő értékek újrafelfedezésével ki tudunk alakítani egy olyan egységes magyar vallási turisztikai programot, amely mindenképpen komoly gazdasági potenciált is jelent.” A munka fontos része, hogy ezeket az utakat meghosszabbítsák a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék irányába. 
  
Magyar Kurír

(bd)