Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (56-57.o.) Dorozsmai Endre Patina és minőség címmel mutatja be az esztergomi Prímási pincét, ami „több mint borszaküzlet, mint vendéglő, mint borbár: egy patinás, történelmi levegőjű műemlék, mely az odalátogatót lenyűgözi, bárhonnan is jöjjön. Viszont nem elégszik meg az impozáns, monumentális beltérrel, minőségi szolgáltatásra törekszik minden területen. Magyarország élvonalbeli borászainak borait lehet itt megkapni igen korrekt áron. Cirka két tucat bort lehet kóstolni önkiszolgáló, chipkártyás, nitrogénnel működő rendszerben, akár három centjével is, a borok bizonyos időközönként cserélődnek. Ráadásul a vendéglőben hétvégén mindössze 2900 forintért kínálják a büféasztal étkeit, köztük kézműves szürkemarha- és mangalica-felvágottakat, tatárbifszteket, párolt erdei gombát, tojáskrémet, kolozsvári töltött káposztát, fehérboros halat, sült csirkecombot, zöldséges sült krumplit…, somlói galuskát, almás pitét, csokoládékrémet.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (3.o.) Bencsik András Isten mint olyan címmel a 98 százalékos különadó ügyével kapcsolatban figyelmeztet: nem elég csak tudományos választ adni a kérdésre, hogy mi a fontosabb, az erkölcs vagy a jog. „Az igazságot is meg kell ismernünk, amely szabaddá tesz, amint Jézus fogalmazta meg e dilemma lényegét: egy, csak formálisan jogszerű létállapot csapdájából van mód kitörni, az egyetemes igazság felhatalmazásával. Most éppen erről van szó: a morális felszabadulás akarata, a kétharmados forradalom ütközik belföldön és külföldön egyaránt egy kényelmes felfogással, amely szerint ami nincs leírva, az nem számít.” A lap főszerkesztője szerint „Azért nehéz kérdés ez, mert egyetlen ország alkotmánya sem rögzíti példának okáért az angyaloknak, sőt magának a Mindenhatónak a jogállását. Így hát ha holnap az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvény azon sorát, hogy ’Isten áldd meg a magyart!”, arra való hivatkozással, hogy de jure Isten nincs, akkor a Fidesz-KDNP újra nekirugaszkodhat, de újra elbukik. S akkor majd nyilván újra nekirugaszkodik… Hát, ez a kétharmados forradalom.”

A Népszabadság (24.o.) Örökifjú sportnagyi címmel mutatja be a 96 éves Lindner Ernőné – Zsuzsi néni – tornatanárnőt, aki elemistaként több évet töltött az angol kisasszonyok ausztriai központjában, majd friss diplomásként rögtön a budapesti Szent Margit Gimnáziumba került, kinevezett tanár lett a TF-en. Miután 1949-ben államosították az egyházi irányítás alatt álló iskolákat, Zsuzsi néni meghívást kapott a TF testnevelés-elmélet tanszékére, de 1958-ban egyházi múltja miatt eltávolították. A káderlapján az állt: bár templomba jár, tanítványai mégis tisztelik. Erre így emlékszik vissza: „Mikor szembesítettek a tényekkel, azt válaszoltam: igazgató úr, én öt gyermeket nevelek, hármat eltemettem. Ezt a Jóisten nélkül nemigen tudtam volna megoldani.” A riportból kiderül, hogy Zsuzsi néninek tizenöt unokája és nyolc dédunokája van.

Magyar Kurír

(bd)