Napi sajtószemle

A Világgazdaság (1.o.) Vatikán: tilos hallgatni címmel számol be arról, hogy a Vatikán közölte: együtt kell működniük az egyház vezetőinek a hatóságokkal a gyerekek elleni szexuális bűncselekmények kivizsgálásánál. A lap megjegyzi: korábban többször, a gyanú szerint Magyarországon is, elhallgatták egyházi vezetők az ilyen eseteket.

A Magyar Hírlap (Esélylatolgatások… 12.o.) beszámolója szerint megkezdődtek az újságírók között az esélylatolgatások a 64. Cannes-i Filmfesztiválon, hogy mely alkotások nyerhetik el a nagydíjat. A Le Monde listáján Nanni Moretti pápafilmje, a Habemus Papam az esélyes, a főszereplővel, Michel Piccolival együtt. 

A Magyar Hírlap (Újra otthon…) beszámol arról, hogy a budapesti Piarista Gimnázium tegnap a Mikszáth Kálmán térről visszatért a Pesti Barnabás utcai épületbe, ahonnan 1953-ban kiköltöztették. A lapnak Vízhányó Zsolt, a gimnázium igazgatója elmondta: „A rend, a diákok és a szülők nevében is mondhatom, mindannyiunkat boldoggá tesz a költözés, amit hazatérésként élünk meg. Azért is fontos ez nekünk, mert hosszú, mostoha körülmények között eltöltött évtizedek után végre elmondhatjuk, iskolában tanítunk. Csaknem hatvan évig ugyanis olyan helyszínre száműzettünk, amely igazából nem is volt iskola, ahol még megfelelő méretű és felszereltségű tantermek sem voltak.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (7.o.) Nagy Ervin Iszlám és szabadság címmel egyetért Vona Gábornak, a Jobbik elnökének azon kijelentésével, hogy a globális világban szükség van egy nemzetvédő pajzsra, a kultúrát és az erőforrásokat megvédő ellenállásra, „de tévesen állítja Vona Gábor, hogy az iszlám lenne a hegemóniát hirdető liberalizmus elleni harc utolsó bástyájává. Ugyanis az erőszak nem követendő. A keresztény értékekkel kirakott ’magyar út’ vár valódi védelemre. Számunkra ez lehet véderő a liberalizmus torzult formája és az eszmével visszaélő gazdasági-politikai erőkkel szemben, nem az iszlám követése.” Nagy Ervin Wass Albertet idézi: „Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi, jól bevált magyar erkölcsre, nyújtson valóban testvérkezet minden magyar minden magyarnak, és az Úr-Isten erőt ad újra, hogy megszabadulhassunk a gonosztól és építhessünk együtt egy szabad és igaz új Magyarországot!”

Szintén az MH (Újabb keresztállítás 6.o.) beszámol arról, hogy a délvidéki Csúrog egykori dögtemetőjében, az 1944 őszén kivégzett több száz magyar tömegsírjánál tizennyolcadik alkalommal tartottak keresztavatást. Az első kereszt 18 évvel ezelőtti felállítása óta egy kivétellel minden évben kidöntötték a kereszteket, és összetörték a márvány emléktáblát is.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (2.o.) Lőwy Gábor dokumentumfilm-rendező nyilatkozik, akinek munkásságában meghatározó szerepet játszanak a letűnt kultúrák, korunk értékválságának kontrasztjai. Elmondta, hogy Isten lábnyomát gyakran érzi a tenger mélyén. „A Biblia Isten bölcsességét a tenger mélyéhez hasonlítja. Az ember az első száz métert, a színes felszínt ismeri, ahová még besüt a napfény, de hogy mi van a mélyben, az máig megközelíthetetlen és titokzatos. Isten bölcsessége is jóval mélyebb, mint amit az ember képességeivel befogadhatna. Ha lemegy a felszín alá, a színes nyüzsgésben, az elképesztő teremtmények közt folyamatosan szembesülhet az isteni bölcsességgel – szembetalálja magát azzal, hogy az emberi civilizációtól elválasztott szférában, a tenger alatti világban ott van Isten rejtett tanítása.”

Magyar Kurír