Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (26.o.) Hankó Ildikó Mindszenty József, a magyarok apostola címmel II. János Pál pápa boldoggá avatása kapcsán kiemeli: óhatatlan, hogy egy magyar embernek eszébe jut „… a nemzet fehér mártírja, az egyetemes és a magyar kereszténység védelmezője, a saját keresztútját jézusi türelemmel járó főpásztora, az édesanyját kivételes tisztelettel és szeretettel körülvevő hercegprímás, Mindszenty József. Akik nem ismerték a hazai viszonyokat a diktatúrák idején, azok még makacssággal, sőt engedetlenséggel is megvádolták a nemzetet élete árán is védő hercegprímást. Boldoggá avatását nagyon régóta várja Magyarország, de még most is – mint életében annyiszor – egyelőre a zárt ajtó mögött vár az oltárra emelésre épp oly türelmesen, mint tette ezt a börtönajtók nyitását várva.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy Mindszenty József boldoggá avatási eljárását külhoni papok indították el 1986-ban. „A magyar nemzet egyik legfényesebb napja lesz, ha Mindszenty József hercegprímást emelik oltárra. Ezt a napot tizenöt éve kéri és várja a világ magyarsága minden májusban, a Mindszenty-zarándoklaton.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (Templom, iskola, otthon 20-21.o.) Steinbach József református püspök nyilatkozik, aki elmondta: „Örömmel tölti el a szívemet, hogy olyan alaptörvény született, amelyik mindjárt az elején kimondja, milyen lényeges a keresztyénség nemzetmegtartó ereje. Ez a sarkalatos törvények megalkotásakor válik majd igazán fontossá. Hiszen a keresztyénség olyan értékeket nyújt az egyén, a család és minden közösség számára, amelyek nélkül nem lehet tartalmas, emberhez méltó életet élni. Ezekre az élő Istentől való örök értékekre kell tekinteni, és ezekhez kell igazodni mind a családjogi törvényben, mind a közoktatási törvényben. Ki kell mondanunk, bármilyen szokatlan is ez ma még, hogy vannak ilyen értékek, hogy nem minden viszonylagos, nem minden bizonytalan, hogy nemcsak vélemények vannak, hanem van igazság is, van jó, és van rossz. Hozzáteszem, hogy óvatosan kell kimondanunk még ilyen nyilvánvaló dolgokat is, mert annyi rossz érzés tapad ezekhez a szavakhoz napjainkban. Meggyőződésem, hogy mindenkinek a személyes élettapasztalata, gondolkodása, érzései, világnézete tiszteletben tartandó, de mindezek fölött létezik örök igazság, amely mindannyiunk létének értelmet ad. A Bibliából tudjuk, hogy az Isten egyszülött fia az igazság. Tehát nem azt mondjuk, hogy nálunk az egyházaknál van az igazság, vagy a keresztyéneknél, hanem arra gondolunk, hogy mindannyiunk életének van eredete, forrása, az örökké való Isten, aki elküldte egyszülött fiát. Mindannyian egyformák vagyunk abban, hogy szükségünk van az Istenre, szeretetre, egymásra, és arra, hogy az életünket valahová biztosan vezető értékek szerint tudjunk élni. Ezért olyan fontos, hogy az Alaptörvényben megjelent az említett mondat, ez a változás számomra azt jelenti, hogy tudjuk, kik vagyunk, hova tartozunk, milyen értékeket vallunk. A másikat tisztelni is csak akkor lehet, ha mindezt tudom. És bizony ki kell mondani azt is, hogy Európa is keresztyén. Szeretünk mindenkit, nyitottak vagyunk, de az európai ember hite, műveltsége, értékrendje keresztyén. Természetesen ennek az értékrendnek a megmutatása csakis szeretettel történhet, semmit sem szabad erőltetni.”

Magyar Kurír