Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Törvénnyel… 4.o.) és a Magyar Hírlap (Szászfalvi… 3.o.) is idézi Szászfalvi Lászlót, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyekért felelős államtitkárát, aki tegnap egy konferencián elmondta: az egyházi törvény rendeltetése az is, hogy biztosítsa az egyházi közoktatási intézmények autonómiáját is. Hozzátette: tavaly nyár óta nincs akadálya annak, hogy az önkormányzati iskolák egyházi intézményekké váljanak. A kormányzat ezzel is segíteni szeretné az önkormányzatok helyzetét. Ez azonban csak azokon a településeken működhet, ahol a pedagógusok és a szülők lelkileg és spirituálisan is ezt egyértelműen igénylik. Az önkormányzati iskolák egyházi kötelékbe kerülése ugyanis nem csak gazdasági kérdés – mondta Szászfalvi László. Az új egyházi törvényjavaslatról kifejtette: alapvetően az egységes egyházi státusból indul ki. A tervezet szerint az egyházalapításhoz egyértelműen az szükséges, hogy a vallási közösség vallási, hitéleti tevékenységet folytasson. A regisztráció is szigorúbb lesz az eddiginél, annak érdekében, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. Az államtitkár emlékeztetett rá: eddig az egyházi státus is alkalmas volt az anyagi visszaélésekre. Ezt az állapotot fogja az új egyházi törvény megszüntetni. Ennek eredményeképpen a tervek szerint hatodára csökken a valódi vallási tevékenységet folytató közösségek száma Magyarországon. Az új egyházi törvény tervezete szerint nem lesz kritérium a 25 ezres tagság a történelmi egyházaknak. A rendezvényen részt vett Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének tanára is, aki a közelmúltban elkészítette Magyarország egyházi leltárát.

A Magyar Hírlapban (1.,13.o.) Péterfi-Nagy László Bátor küzdelem a zöld és a vörös kommunisták ellen – Mindszenty és a nyilasok című történelmi áttekintésében megállapítja: „A német megszállás és a nyilashatalom elleni egyházi küzdelem egyik legnagyobb hatású személyisége Mindszenty József, akit néhány nappal a megszállást követően, 1944. március 25-én az esztergomi bazilikában szenteltek fel veszprémi püspökké. A későbbi hercegprímás, akárcsak a Károlyi-rendszer, a tanácsköztársaság és a szovjet megszállás alatt, ekkor is tevékenyen állást foglalt a diktatórikus rendszer ellen: kész volt a mártíromságot is vállalni a keresztény hit védelme, Magyarország szuverenitása, a magyarság és a zsidóság megmaradása érdekében.” A cikkíró idéz a hercegprímás emlékirataiból: „1944-ben két elnyomó és embertelen rendszernek seregei, Hitleré és Sztáliné érkeztek meg maradék földünkre, hogy itt vívják meg végső csatáikat… A magyar föld a világtörténelem két legvérengzőbb diktátorának hadszínterévé vált.”

Magyar Kurír