Napi sajtószemle

A Népszabadság (Égi hang 3.o.), a Népszava (A nap embere 11.o.) és a Magyar Nemzet (Vonalban a pápa 16.o.) is beszámolnak arról, hogy húszperces telefonbeszélgetést folytatott szombaton XVI. Benedek pápa a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó tizenkét űrhajóssal. A lapok kiemelik: a Vatikán történetében premiernek számító távbeszélgetésen a Szentatya számos kérdést tett fel az asztronautáknak, akik között két olasz is van.

A Magyar Nemzet (Stratégiai szövetség 2.o.) és a Magyar Hírlap (Az egyházakban szövetségest talált az állam 3.o.) is beszámolnak arról, hogy Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Pápán, a dunántúli polgármesterek első találkozóján kijelentette: a kormánynak stratégiai szövetségesei az egyházak. A kabinet egészen új egyházpolitikát igyekszik folytatni. Az államtitkár figyelmeztetett: nem lehet pusztán az alkotmányos szétválasztásról beszélni az állam és az egyházak közötti viszonyban. Az új alaptörvény, igen helyesen úgy fogalmaz, hogy az állam és az egyházak egymástól különváltan élnek, de a közös  célok érdekében együttműködnek. Szászfalvi László emlékeztetett rá: a II. világháború előtt az ország közoktatási rendszerének hatvan százaléka volt az egyházak fenntartásában, ma viszont csak hat-hét százaléka. Ezért nem érti a „sipítozást egyesek részéről, amikor arról van szó, hogy az egyházak oktatási intézményt vesznek át önkormányzatoktól.” Az államtitkár leszögezte: ha e tekintetben két-három százalékkal növekedne az arány az egyházak javára, akkor ez semmiféle gondot nem okozna, ráadásul Magyarországon éppen nem az egyházaktól kell féltetnünk a gyermekeket, nevelésüket és oktatásukat. Szászfalvi László közölte azt is: 2011-ben az egyházak egyszázalékos kiegészítő állami támogatását 2,3 milliárd forinttal növelték.

A Magyar Hírlap (Mindszenty a nemzet lelki vezetője volt 2.o.) és a Magyar Nemzet (Emlékezés Mindszentyre 4.o.) is beszámolnak arról, hogy átadták a Mindszenty-emlékérmeket szombaton Budapesten, a néhai hercegprímás bíboros emlékére a Parlamentben rendezett, Isten szolgája című konferencián. A díjakat Veres András szombathelyi megyéspüspök és Andor Imre Mindszenty-kutató kapta. Schmitt Pál államfő levélben köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kiemelve, hogy a kommunista diktatúra veszélyes ellenséget látott Mindszenty Józsefben: „Egy teljes, lelkeket terrorizáló és valódi fegyverekkel felvértezett hatalom tartott a szelíd szótól, az éleslátó, kritikus hangtól. A kommunista hatalom félt az erős jellemmel szembeni lelepleződéstől s attól, ahogy csendesen, higgadtan fejére olvassák bűneit. A visszafogott, de határozott hangú főpásztor metsző kijelentéseivel kíméletlen tükröt tartott a diktatúra elé. Mindszenty mártír volt, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket, egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűséggel.” A rendezvényen Szőke János szalézi szerzetes, aki a remény szerint boldoggá avatandó magyar személy posztulátora, s aki a kezdetek óta gondozza a Mindszenty-anyagot, elmondta: „Szinte lehetetlennek tartom, hogy Mindszenty bíborost 2013-ban boldoggá avassák. Ha ez megtörténne, az csoda volna. Már az is kedvező lenne, ha maga a per 2013-ig lezárulna, s még ezt követően bizonytalan ideig kell várni a boldoggáavatásra.”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Ugró Miklós Az „amalgámmódszer” címmel idézi fel, hogy a kommunista hatalom hatvan éve indított koncepciós pert Grősz József kalocsai érsek ellen. A cikkíró úgy véli: „Még a sajátos bolsevik észjárás szerint sincs érthető magyarázata a kalocsai érsek és társai ellen 1951-ben indított pernek. Az 1950-ben kikényszerített megegyezéssel az állam elérte legfontosabb céljait. Az egyházon számon kérhette bármilyen állami előírás megtartását, félreállította a legkeményebb, legelszántabb vezetőket, megerősítette a propagandáját arról, hogy az egyházat, íme, nem védi meg az Isten.” Ugró Miklós szerint a per előterjesztése „az aljasságnak olyan dokumentuma, amelyhez fogható gyalázatot még a kommunista mozgalom is csak ritkán produkált. Az elején Révai József leszögezi, hogy a per vádlottait ’amalgámmódszerrel’ kell kiválogatni. Az amalgám egyik jelentése: többféle anyag összevegyítése. A Révai által írt ’amalgámmódszer’ nyilván különböző ügyek összekeverésére utal. Javasolja, hogy a pálosokon kívül vádlott legyen a ciszter rendfőnök és néhány püspök, akik ellen komoly bizonyítékok vannak.” A cikk szerzője rámutat: arról, hogy a koncepciós per egyúttal széles fronton megnyitott egyházellenes támadás volt, sokat elárul az a tény, hogy a Grősz-pernek huszonnégy mellékpere volt.

Magyar Kurír