Napi sajtószemle

A Népszabadság (Provokáló… 2.o.), a Magyar Hírlap (A püspököt gúnyolták… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Fidesz… 2.o.) is közlik, hogy provokációnak tartja a szegedi Fidesz, hogy a közgyűlés múlt heti ülésén a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója olyan dokumentumot osztott szét a képviselők között, amelyben nyíltan gyalázzák Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspököt, és több önkormányzati képviselőt. Kohári Nándor példátlannak nevezte, hogy a részben közpénzből működő önkormányzati cég hivatalos mappájában, a promóciós anyag között a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselők és a szabadtéri helyet biztosító egyházmegye püspökének lejáratására alkalmas, alpári kifejezések jelenhettek meg. Kohári közölte: kezdeményezi, hogy a jogi, a kulturális és a városgazdálkodási bizottság vizsgálja ki az ügyet.

A Magyar Nemzet (Nyomozás… 2.o.) beszámol arról, hogy házkutatást tartott a rendőrség Wolf Gyulánál, a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelőjénél. A lap emlékeztet rá: a püspökségen tavaly ősz óta zajlik a nyomozás ismeretlen tettes ellen, az eljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja.  

Hazánk soros uniós elnökségével összefüggésben, Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd címmel rendez kétnapos konferenciát holnaptól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalomi kapcsolatokért felelős államtitkársága a Külügyminisztérium közreműködésével Gödöllőn. A Népszabadság (Még vannak… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Keresztény-zsidó-iszlám… 3.o.) is idézik Szászfalvi László egyházügyi államtitkárt, aki tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a tanácskozás három kiemelt célkitűzés köré épül: a három világvallás társadalomformáló szerepe, a szabad vallásgyakorlás tapasztalatainak bemutatása és az egyházak közötti békés együttműködés előmozdítsa az államigazgatás segítségével. Az államtitkár leszögezte: Magyarország kormánya kiáll a világ bármely táján vallási meggyőződése miatt meghurcolt emberekért, s ma ez a kérdés különösen aktuális a közel-keleti keresztények számára. Szászfalvi László beszélt a készülő új egyházi törvényről is, hangsúlyozva, hogy az egyeztetések még zajlanak, ám rövidesen a parlament elé kerülhet a tervezet, s vélhetően még a nyári ülésszakon elfogadja az Országgyűlés. Az államtitkár megismételte: Európa valamennyi országának joggyakorlatát feldolgozták, az előkészítés jó ütemben halad, szeretnének minél kiérleltebb javaslatot letenni az asztalra. Szerinte a vitás kérdések között szerepel még az egyházak regisztrációja. 

A Népszabadság („Hogy lenne ez szegregáció?”) furcsállja, hogy miközben Nyíregyházán gazdaságosságra hivatkozva átszervezés címszó alatt sorra zárják be az általános iskolákat, egyet mégis újranyitnak, a cigány származású gyerekeknek. A Magyar Görög Katolikus Egyház ugyanis átveszi azt a 2007-ben bezárt iskolát, amelyet a város épp azért szüntetett meg, mert az sértette a roma gyerekek esélyegyenlőséghez, oktatáshoz való jogát. A görög katolikusok honlapján olvasható információ szerint egy 28 fős első osztályt indítanának szeptembertől, és fokozatosan építenék ki a felmenő rendszert az óvodától az általános iskoláig. A közlemény szerint a szegregált telepen 1000-1500 család él mélyszegénységben, az ottani iskolát viszont 2007-ben jogutód nélkül megszüntették, ezért a gyerekeket a telepen kívüli iskolákba helyezték el. Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy újranyitnák azt az iskolát, amelyről egyszer már kiderült, diszkriminálja a roma gyerekeket. „Képtelenség. Egyelőre nem is hisszük el. Talán arról van szó, hogy érettségit adó képzést indítanak el, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az OCÖ elnöke keretmegállapodásban egyeztek meg, hogy legalább tízezer roma fiatal érettségit adó képzésben vegyen részt.” Mohácsi abban bízik, olyan színvonalas iskolát nyújt majd az egyház, ami vonzó lesz a többségi szülőknek is. Kovács Ferenc, a város fideszes polgármestere azt állítja, a helyi kisebbségi önkormányzat kérte, hogy nyíljon újra az iskola. A szülők panaszkodnak, hogy az iskolabuszos rendszer nem jó, mert kényelmetlen a kicsiknek, ráadásul nem fogadták be a gyerekeiket az új iskolákban. A görög katolikusok cigánypasztorációt végeznek a telepen, tapasztalatuk van, a leendő 28 elsősnek nem kéne összevissza utaznia a városban. „Hogyan lenne ez szegregáció, ha a roma szülők akarják?” – kérdezte a polgármester. A lap szerette volna megkérdezni Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár és Járóka Lívia fideszes EP-képviselő véleményét, de az államtitkár elegendő információ hiányában nem kívánt nyilatkozni, a képviselőnőt pedig nem sikerült elérniük.

A Magyar Nemzet (Ombudsmani intelmek 4.o.) beszámolója szerint átfogó vizsgálatot indít az oktatási jogok biztosa az egyiskolás települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése kapcsán. Aáry-Tamás Lajos szerint jogilag aggályos, hogy a település egyetlen iskolája egyházi fenntartásba kerüljön, mert minden gyereknek meg kell adni a világnézetileg semleges oktatás lehetőségét. Az ombudsman az iskolák megmaradásához olyan megoldási formát tudna elképzelni, ahol az egyház az önkormányzattal közösen működteti az intézményt, és az iskola megteremtené a világnézetileg semleges nevelés lehetőségét is azoknak a gyerekeknek, akik ezt kérik.

A Magyar Nemzet RTL mellékletében (Arannyal, ezüsttel 2.o.) Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész nyilatkozik, aki szívesen vállalja azt, hogy ő a szentképek festője, „… mert nagyon szeretném eredeti értékébe visszahelyezni a szentkép fogalmát. Ha korunk okos – túl okos – embere csak a matériában hisz, és a pénz az istene, akkor számára szinte természetes, hogy a legmagasztosabb témák is giccsé válnak. A szentkép megnevezésében azonban benne van az Ó- és Újszövetség teljes témaköre és a szentek ábrázolása is. Nem kell messzire mennünk, hiszen most éltünk át egy szentté avatást. II. János Pál nem századok messzi távolából néz ránk, kortársunk volt, sőt személyes ismerősünk – a televízió által. Láttuk az utazásait, ahogyan átölelte az embereket. Mindenkit: férfit, nőt, öreget, fiatalt, etnikai hovatartozásuktól, bőrszínüktől függetlenül. II. János Pál megélte azt, amit hirdetett: ’Szeresd felebarátodat…’ Amikor néhány évvel ezelőtt megfestettem egész alakos portréját, valaki megkérdezte: Miért éppen őt? Mert szeretem. Ennél pontosabb választ nem adhattam volna. És időközben egy szent portréja lett a kép!”

Magyar Kurír