A Népszabadság (8.o.) Norvég püspök szexuális visszaélései címmel néhány sorban számol be arról, hogy beismerte egy kiskorúval szembeni egykori szexuális visszaéléseit egy német származású norvég püspök, aki tavaly lemondott rangjáról, és azóta nem végez semmilyen lelkipásztori tevékenységet. A lap szerint a Vatikán már egy éve tud az ügyről. A ma 30 év körüli áldozat azóta kártérítést kapott az egyháztól.
Hazai hírek
A Magyar Fórumban (Hazánkban… 18.o.) Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az április 11-ei parlamenti választások jelentőségéről elmondta: „A katolikus keresztények évről évre szembesülnek egyházi iskoláik és más intézményeik hátrányos megkülönböztetésével. Mindezeket tetézi az általános korrupció és a kiábrándulás. Sokan elvesztették a jövőbe vetett reményüket, és közömbösségbe menekültek. Sokan mondják: nem megyek el választani, úgyis minden mindegy. Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget. Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Ezért döbbentett meg Tölgyessy Péter, egykori országgyűlési képviselő, az SZDSZ alapítója majd elnöke, aki az egyházak felelősségét hangoztatta a liberális sajtó által reklámozott Jobbikkal kapcsolatban. De hát mi közünk van nekünk, a katolikus egyháznak a Jobbikhoz? Mi kezdettől fogva fennen hirdetjük, a keresztény elvekkel szemben álló újpogány pártra vagy pártokra szavazni nem szabad. Azok a pártok, melyek a keresztény elveket sértik, nem nyerhetik el a keresztények szavazatát. S a Jobbik ilyen párt. Egyébként sem jobboldalon, sem baloldalon nem állítunk fel sorrendet a pártok között, ha nem szolgáltatnak rá alapot.”
A Magyar Nemzetben (14.o.) Pósa Zoltán Emléktábla Zuglóban Slachta Margitéknak címmel számol be arról, hogy tegnap Kollarik Tamás író bemutatta Szita Szabolcs történész Végvárak Zuglóban című könyvét, s emlékeztetett: „1944 hideg telén Zugló főútján, a Thököly út két oldalán két végvár állt egymással szemben. A nyolcvanas számú házban a nyilasok kerületi központjában a kínzás vert tanyát. Szemben-átellenben Slachta Margit szerzetes és szociális nővértársai a tízparancsolat szellemében az ártatlan üldözötteket mentették.” A szociális testvérek egykori házának falán szerdán emléktáblát avattak, amelyet Kollarik Tamás és Szita Szabolcs mellett Papcsák Ferenc országgyűlésiképviselő-jelölt leplezett le. Utóbbi a lapnak elmondta: hihetetlen volt az a keresztény emberszeretet és felelősség, amit az épületben élő szociális testvérek mutattak meg embermentő tevékenységükkel. Pósa Zoltán kifejti: „A gonosz és a jó örökös szembenállásának jelképe a két, egymással szemben álló ház, a tomboló durva terror és az azzal szembeszegülő törékeny nővérek tettének kontrasztja. Utóbbiak százakat mentettek meg a vészkorszakban. Ez a kétféle magatartás szembesítése a jelennek is üzen, kiváltképpen a választások előtt. Slachta Margit és rendtársainak magatartása is híven jelzi, hogy a gyűlölködő, ember és ember közé éket verő, romboló radikalizmus a múltban sem építhetett, s a jelenben sem teremthet békét.”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Haydn és Liszt… 14.o.) bemutatja Kupper Andrást, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjét, aki a XI. kerületi polgári körös kulturális rendezvényeken rendszeresen ad elő zongorán Bach-, Chopin-, Beethoven-, Haydn-műveket, s egy különleges zenemű templomi bemutatójára is készül. A lapnak elmondta: „Lélekben zenész vagyok, szakmám szerint orvos, foglalkozásom szerint politikus… A zene és a zongorázás olyan szenvedély, amiből én soha nem akarok kigyógyulni.” Kupper András legutóbb húsvétkor adta elő Haydn A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán című művét, a hangverseny nagy sikert aratott. A képviselő fölvetette Gazdagrét plébánosának, Károly atyának, hogy a templom adhatna otthont hasonló kulturális eseményeknek. 2011-ben jubileumi Liszt Ferenc-év lesz. Liszt szinte minden ünnepre írt egy művet, ami lehetővé tenné, hogy a gazdagréti templom jövőre egész évben színvonalas hangversenyek és az évfordulóhoz illő nagyszabású programok helyszíne legyen.
Magyar Kurír