Napi sajtószemle

A Népszabadságban (13.o.) Heczeg Szonja Készül a magyar El Camino címmel készített összeállítást arról, hogy néhány éven belül lehet saját El Caminónk. Az NGM-ben a Mária útról keringő hírekkel kapcsolatban közölték: komoly lehetőséget rejt magában egy kelet-közép-európai zarándokhálózat létrehozása. Magyarország számára a máriás kegyhelyek összekapcsolása bírhat különös jelentőséggel. A minisztérium szerint nem használjuk ki eléggé a zarándokturizmus kínálta lehetőségeket: mi magyarok zarándoklatra inkább külföldre utaztunk, és ezzel párhuzamosan az ilyen célú beutazó turizmus sem jelentős. A kérdés mára igen komoly stádiumba lépett, megindult a konzultáció a témában az érintett tárcákkal és a civil egyesületekkel, mint a Mária Út Egyesülettel és a Magyar Zarándokút Egyesülettel. A jelenleg kialakítás alatt álló 1400 kilométer hosszúságú Mária Út nemcsak „hungarikum” lenne. Kiterjesztésével kapcsolatosan Ausztriával, Romániával és Szlovákiával együttműködésben már közös munkacsoport alakult. A Mária Út közös stratégiai fejlesztésével és marketingjével az érintett hét ország az egész világ számára egyetlen márkával tudna megjelenni a vallási turizmus piacán. Az út mentén egész Közép-Európa bejárható, felfűzhető rá minden kulturális és természeti érték – írja Herczeg Szonja.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Novoszáth Péter Összefogás a jövő felélése ellen címmel példaértékűnek minősíti Rédly Elemér győri plébános és főiskolai tanár cselekedetét, hogy felajánlott egymillió forintot az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára. A cikkíró szerint „… itt az ideje, hogy véget vessünk a hazugságnak és a felelőtlenségnek az ország sorsának alakításában, és ennek mindannyiunk közös ügyének kell lennie. Ne folytonosan másoktól várjuk a sorsunk jobbra fordulását, mindenki tegye meg a maga helyén, amit lehet! Ugyanakkor joggal várhatják el az ország adófizető állampolgárai, hogy olyan emberek, akik hanyagul és felelőtlenül látták el a közfeladatukat az ország irányításában, soha többet ne kaphassanak lehetőséget a közpénzek elosztásában.”

A Magyar Nemzetben (5.o.) Mizsei Bernadett „Ez a szeretet és a méltóság háza” címmel számol be arról, hogy megnyílt hazánkban a második gyermekhospice-ház Törökbálinton, amely öt család befogadására képes. Az ott dolgozók a nehéz időkben leveszik a hozzátartozók válláról az ápolás terhét, és biztosítják a méltóságteljes búcsút. Galambos László vállalkozó csaknem 160 millió forintot ajánlott fel a Szemem Fénye Alapítványnak, amelyből létrehozták a házat, amelyet Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetője áldott meg. Elmondta: „Ez nem a szomorúság, hanem a szeretet és a méltóság háza.” Galambos László közölte: a ház azért kapta a Tábitha (Tabíta) nevet, mert ez a bibliai alak reménységet ad. A Biblia szerint ugyanis Tábitha felkelt a halálból Péter apostol imádságára. „Ráadásul Tábitha egész életében adakozott, így cselekedetei példaértékűek lehetnek a mai emberek számára.”
A Heti Válaszban (Szívben és lélekben magyar 59-60.o.) Alan Walker, Liszt Ferenc életének és művészetének egyik legismertebb kutatója nyilatkozik,a aki föltette a kérdést: „Miért kellene a két Liszt között választanunk? Nem mutathatjuk csak egyik arcát a másik rovására, ha egyszer a dokumentumok azt mutatják, hogy Liszt mélyen vallásos római katolikus abbé volt, és ezzel egyidejűleg keveredett nem egy botrányba. Csak a rossz biográfusok szolgálják ki a közönség igényeit, minden mást háttérbe szorítva.”

Magyar Kurír