Napi sajtószemle

A Népszabadság (Erdő Péter… 2.o.) röviden, a Magyar Hírlap (Spirituális… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Világvallások… 5.o.) részletesebben számolnak be arról a hazánk uniós elnökségének keretében Gödöllőn megrendezett konferenciáról, amelyen a három világvallás, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám vezetői, valamint politikusok és egyházi diplomaták tartanak előadásokat az egyházak békés egymás mellett éléséről, és az állammal folytatott párbeszéd szükségszerűségéről. Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta: Európában az az országok célja, hogy az állam és az egyház, szétválasztásuk mellett, együttműködjön. A magyar katolikus egyházfő kitért arra is, hogy a Közel-Keletről nagy számban menekülnek a keresztények fenyegetettnek, kilátástalannak tartott helyzetük miatt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: „A magyar kormány természetesen tiszteletben tartja az egyház és az állam elválasztását, ugyanakkor nem fogadja el az egyházak szétválasztását.” Szászfalvi László egyházügyi államtitkár kifejtette: felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt református püspök figyelmeztetett: a vallások közötti tolerancia nem elég, meg kell teremteni a spirituális Európát, a szeretet kultuszát is. Az egyházaknak fontos szerepük volt a kommunista rendszerek megbuktatásában Közép- és Kelet-Európában. Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: bár Izrael zsidó állam, az országban teljes egyenjogúságot élveznek a lakosság több mint ötödét kitevő nem zsidók is. Ali el-Hafni, Egyiptom nagykövete pedig figyelmeztetett: a vallást nem szabad a rövid távú célok eszközévé silányítani. Hilarion metropolita elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok tiszteletében, ez mutatkozik meg az új alaptörvényben is, amely kimondja, hogy a magyar népet Isten és a kereszténység egyesíti, ezért az abban foglaltak a magyar hagyományokhoz való ragaszkodás és az eltérő szokások iránti tisztelet fontos tanúságtételei.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Bekes József Üzenetet visznek a zarándokvonatok Csíksomlyóra címmel leszögezi: „Csíksomlyóra, az összmagyarság legnagyobb találkozójára azonban ünnepi ruhánkban, leli békével megyünk. Katolikus, református, evangélikus vagy éppen zsidó vallású magyar is büszkén és ugyanazzal az érzéssel állhat a nyereg dombján. Csíksomlyón egyként üdvözül mindenki. A Somlyó hegyén érezni igazán: ha bántod, mindet bántod, minden bántod, akárhol él, és egyszerre simítod minden magyarnak az arcát, ha érdemes rá. Legyen törvény: ne legyen határa a szeretetnek, vámosa a boldogságnak, részeg csaposa a hazának. Adjon a gazdag, vegyen a szegény, könnyebb akkor a békesség. Ünnepi ez az állapot, hisz annyian akarták, annyi sunyi erő mozdult, hogy összeugrasszák a magyart a magyarral. Éppen ezért visz a két zarándokvonat, a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egy üzenetet, illő jelmondatot a pünkösdi találkozóra: Egyek vagyunk.” A szervezők ezért hívták meg a Keleti pályaudvaron tartandó ökumenikus misére Kiss-Rigó László katolikus és Tőkés László volt református püspököt, hogy áldja meg a zarándokvonatot, s ők elfogadták a felkérést.

Magyar Kurír