Napi sajtószemle

A Népszava (12.o.) Orbán mondaná meg, mi az igaz hit? című összeállítása szerint „Alapjogi aggályokat vethet fel a kabinet nem is titkolt szándéka, hogy megszűrje a ma bejegyzett egyházakat, illetve erőteljesebb kritériumokat szabjon az ilyen szervezetek egyházi elismerésének. Noha az anyagilag is értékes címmel feltehetően valóban történnek visszaélések, demokratikus jogállamban az ’államnak a vallási és lelkiismereti meggyőződésre tartozó kérdésekben semlegesnek kell lennie’. A Fidesz-kabinet új egyházi törvénytervezete alapján azonban ez az elvárás aligha teljesül.” A lap idézi Jakab Attila vallástörténészt, akinek rendkívül negatív véleménye van a Magyar Katolikus Egyház ezeréves tevékenységéről, s szerinte Orbán Viktor miniszterelnök „… már szinte isteni vezér, az önkény megtestesítője, a hatalom forrása. Azt ugyan még nem mondták ki, hogy hatalma Istentől származik, de egyre többen éreznek hasonlót. A Fidesz pedig az egyházak segítségével terelné a szavazófülkébe az embereket, hogy 2014-ben megnyerje a választásokat.”

A Heti Válaszban (16-18.o.) Zsuppán András Tan-csapda című összeállításában rámutat: újabb leépülési hullám sújtja az állami iskolarendszert. Ahonnan az állam távozik, oda gyakran megérkezik az egyház, néhol megmentőként, néhol ellenállásba ütközve. A cikkíró kiemeli, hogy a Szeged vonzáskörzetéhez tartozó, fiatal kiköltöző családok által kedvelt Zsombót megosztotta az önkormányzat döntése, mellyel átadta a Kós Károly iskolát a katolikus egyháznak. A lapnak Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: néhány hangadó kelt feszültséget. a többség az egyházi iskola híve. „Az egyház számára ez közszolgálat, amit szívesen vállalunk, ha a szülők kérik. Zsombón az emberek többsége hívő katolikus. Sajnos nem nő annyira a gyerekszám, hogy mindenhol új intézményeket alapítsunk, így létező iskolákat kell átvennünk. A kötelező hitoktatást csak felmenő rendszerben fogjuk bevezetni, mert azok, akik ezután jelentkeznek diáknak, már tudják, hogy katolikus szellemiségű intézményről van szó” – mondta a főpásztor. A tanárok várható sorsáról kifejtette: ilyen esetekben 5-10 százalékos személycsere szokott történni. „Akik harcosan materialista világnézetet képviselnek, azok önkormányzati végkielégítéssel, szabályosan távozhatnak.” Az egyházmegye egyébként 38 önkormányzattal folytat idén iskolaátvételi tárgyalásokat, ebből 12 esetben várható megállapodás.   

A Magyar Nemzetben (7.o.) Seszták Ágnes Könyörgés Ferencért címmel kétségeit fejezi ki, hogy a budapesti görög katolikusok Rózsák terei templomában Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökért és családjáért megtartott ima és könyörgés megerősítené őket a hitükben, „Hacsak Gyurcsány Ferenc mezítláb és gyalog el nem zarándokol a máriapócsi búcsúra, a görög katolikus egyház legszentebb magyarországi kegyhelyére, hogy bocsánatot kérjen a könnyező pócsi Szűzanyától, amiért kétségbe vonta jóindulatát, hogy áldó kezeit Magyarország felett tartja.” 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Kárpáti György A papok mint szuperhősök címmel írt kritikát Scott Stewart A pap című filmjéről, amely egy koreai képregényt vitt filmre, amerikai környezetben. Eszerint a jövő supermanjei a papok, akik hatékonyan tudják felvenni a harcot az Antikrisztusként pusztító vámpírok ellen. „A pap című mozi az egyház szolgálóit a hit erején túl harci képességekkel is felvértezett szuperhősökként ábrázolja… A lényeg azonban, mi hajtja a gonosz elleni harcban a papokat, megválaszolatlan marad. A hit a fantasy világában… mellékes. A pap összességében nem több, mint rosszul sikerült képregény-adaptáció, amely szokványos akciójelenetekkel és a történetbe csempészett látszólagos újszerűségével akar különbözni a tucatfilmektől – hiába.”

Magyar Kurír