Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Lovas István Már a Te Deum is baj? címmel felidézi, hogy az Európai Unió tanácsa magyar elnökségének égisze alatt kedden este a történelmi Szent Mihály- és Szent Gudula-katedrálisban szentmisét mutattak be, amit Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek és André-Joseph Léonard belga prímás érsek, valamint André Dupuy, a Vatikán unióhoz akkreditált apostoli nunciusa celebráltak. A tudósító hihetetlennek tartja – ami azonban sajnos igaz –, hogy a vezető francia nyelvű belga lap, a liberális Le Soir már múlt pénteken „Európa megér egy misét?” főcímmel és „Magyarország a Szent Gudulában rendezi a Te Deumot” alcímmel indított támadást. A lap szerint ez az alkalom azt idézi fel, hogy a vallások az „intézményekben” egyre nagyobb szerepet játszanak, ami aggasztó: „Olyan mise ez, mint bármely más? És mivel Magyarországról van szó, kérdések merülnek fel” – írja a le Soir, hozzátéve: „Orbán, az Istenre utaló alkotmány, kereszténység, magyar nemzet, a várható és félelmet keltő abortusztörvény. Az igaz, hogy a belga elnökség szintén tartott misét, és nyilván a lengyel is fog. Na de a magyar!” Lovas megjegyzi: „Brüsszelben egy tekintélyes ’think-tank’, az Európai Politika Központ ma hozza nyilvánosságra az EU szétesésének veszélyéről szóló tanulmányát. E történet az ahhoz csatolható lábjegyzet.”

A Népszava (2.o.) Egyszerre szigorú és liberális a KDNP egyházi törvénytervezete címmel ismerteti a Policy Solutions (PS) elemzését, amely megállapítja: „Az eddigi, igen toleráns modell helyett a régió más országaiban már működő szigorúbb szabályozást vezetné be a négy KDNP-s képviselő által jegyzett új egyházügyi törvény tervezete. Az új törvény a szigorítás ellenére is viszonylag liberálisnak számít majd a régión belül.”

A Népszabadság (1.o.) 46 millió a kasszában főcímmel és A kormányfő még nem fizetett, az egyházakra várni kell felcímmel a nap fő híreként készített összeállítást, amely szerint eddig 46 millió forint gyűlt össze a Rédly Elemér győri katolikus plébános kezdeményezésére a kormány által április elején létrehozott Összefogás az Államadósság Elleni alapba, ahová azok fizethetnek be, akik „fontosnak tartják az államadósság elleni harcot.” A lap emlékeztet rá: Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi hetekben folyamatosan arról beszélt, hogy a kormány egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb célja az államadósság csökkentése. Az újság kiemeli, hogy a vezető politikusok közül eddig Schmitt Pál államfő jelentette be, hogy egyhavi jövedelmét (bruttó másfél millió forint) ajánlja fel. Orbán Viktor még nem fizetett, többhetes levelezés után szóvivője végül azt felelte, hogy „a miniszterelnök már hosszabb ideje támogatja egy közösségi cél megvalósulását, benne komoly összeggel a fizetéséből. Ennek a célnak a megvalósulása után fog támogatni egy újabb közösségi célt, mint például az államadósság elleni küzdelem.” A Népszabadság kérdésére Szijjártó Péter azt válaszolta: „Köszönjük a kérdést. Csak az a jótétemény számít, amiről nem tudnak. A többi hiúság.” A lap hozzáteszi: „Több mint egy hónapja várunk választ arra, hogy a kormány tagjai befizettek-e, és ha igen, mekkora összeget az alapba.” A lap arra is emlékeztet: a Szeged-csanádi egyházmegye nevében 100 millió forintot ajánlott fel Kiss-Rigó László megyéspüspök. „Annak, hogy az áprilisban bejelentett adománynak miért nincs nyoma az alap számláján, prózai oka van: eddig nem küldték el.” A főpásztor a lapnak elmondta: a pénzt elkülönítették, és várhatóan néhány hónapon belül átutalják. A lap ironikus megjegyzése szerint „A katolikus felajánlás után a reformátusok sem akartak lemaradni. Úgy döntöttek, hogy 200 millióval járulnak hozzá az adósság mérsékléséhez. Ennyi központi támogatást kapnának az idén rekonstrukcióra és beruházásokra. Bár a kormánytól még nem érkezett hivatalos válasz, a reformátusok nem türelmetlenkednek: időbe telik, amíg a 200 millió a költségvetési kalapból átkerül az adósságcsökkentő alapba. Az evangélikusok sajátos konstrukciót választottak. Az egyház országos presbitériuma elhatározta, hogy a hívek adományaiból és saját forrásokból két mentőautót vásárol majd az Országos Mentőszolgákat részére 50 millió forint értékben. Az evangélikusok szándéka szerint az ’egyház feladatvállalásával felszabaduló összeg’ az államadósság csökkentésére fordítható.”

A Magyar Hírlap (4.o.) Az egyházhoz kerül a nevelőotthon címmel számol be arról, hogy szeptembertől az önkormányzattól a Szeged-csanádi egyházmegye fenntartásába kerül a szegedi Árpád Speciális Fiú nevelőotthon. Botka László polgármester és Kiss-Rigó László püspök tegnap írta alá a tizenhat fiút ellátó otthon átadásáról szóló megállapodást. Botka László közölte: a szerződés értelmében a fiúk gondozását ősztől az egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Intézménye végzi. Ezenkívül az egyház ingyenes használatba kapja azt a fél éve üresen álló, 170 millió forintból felújított épületet, ahová korábban a nevelőotthont költöztették volna. Az egyházmegye cserébe jövő szeptembertől kiüríti és a városnak adja azt az épületet, ahol a gyerekek jelenleg laknak. Kiss-Rigó László emlékeztetett: az egyházmegye tavasszal állapodott meg a Csongrád Megyei Önkormányzattal abban, hogy átveszi gyermekotthonait és nevelőszülői hálózatát.

A Heti Válasz (Világtalanok ápolója 46.o.) közli, hogy Anna nővér, a Vakok Batthyány László Gyermekotthonának vezetője lett ebben az évben a Hegyvidék díszpolgára. A lap emlékeztet rá: a Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek között szolgáló, gyógypedagógus végzettségű Fehér Anna életét a látássérültek felkarolásának szentelte. A Mátyás király úti otthon többemeletes, uszodával és tornateremmel felszerelt intézmény.

A Világgazdaság (4.o.) Európában is tarol az iszlám befektetés című összeállítása szerint mind nagyobb érdeklődést mutatnak az úgynevezett iszlám pénzügyi konstrukciók iránt a globálisan tevékenykedő bankok. A hithű muszlim bankárok előszeretettel emlékeztetnek arra, hogy az általuk kínált, kisebb kockázatú termékek jobban kiállták a pénzügyi válság próbáját, mint a nyugatiak. Az iszlám pénzügyek alapjául az a Koránban található kitétel szolgál, amely szerint a kereskedelem megengedett, de a kamatszedés nem. Ezt figyelembe véve egy teljesen önálló pénzügyi szegmens alakult ki a világpiacon, amely a Financial Times becslése szerint már most 900 milliárd dollárnyi befektetést mozgat.

Magyar Kurír