Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) A pápa figyelmeztet címmel néhány sorban beszámol XVI. Benedek san marinói látogatásáról, kiemelve, hogy a Szentatya óva intett az élvhajhászattól és a hataloméhségtől. Hangsúlyozta, hogy a menekültek méltó fogadtatást és életkörülményeket érdemelnek a befogadó országok részéről mindaddig, amíg haza nem térhetnek.

Szintén a Magyar Nemzet (Papokat szenteltek 2.o.) közli, hogy katolikus papokat és diakónusokat szenteltek országszerte szombaton. Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában, Ternyák Csaba egri érsek az egri, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök a szegedi, Beer Miklós váci megyéspüspök a váci, Veres András szombathelyi megyéspüspök pedig a szombathelyi székesegyházban vezette a szertartást.

A Népszava (Bírálat… 2.o.) idézi Nyakó Istvánt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, aki reagált Rétvári Bencének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának egy vidéki fórumon tett kijelentésére, amely szerint a készülő egyházi törvény a Magyarországon működő egyházak „dzsungelében” próbál rendet tenni. Nyakó úgy véli: a jogalkotó, az állam nem definiálhatja a vallás fogalmát, és nem tehet különbséget egyházak között, mert az sérti az állam semlegességét. Elismerte: valóban jegyezték be magukat olyan szervezetek is egyházként, amelyeknek ilyen tevékenységük egyébként nincs, talán nem is volt. Ám az államtitkár által idézett javaslat nemcsak egy egyházi törvény, hanem szól a lelkiismereti és vallásszabadságról is, holott a január elsejétől hatályos új alaptörvény csak azt egyházakra ír elő sarkalatos törvényt, a vallás- és lelkiismereti szabadsággal kapcsolatban nem.

A Magyar Hírlap (A kitelepítések áldozataira emlékeztek 2.o.) beszámol arról, hogy szentmisével emlékeztek a hatvan évvel ezelőtti budapesti kitelepítések áldozataira és túlélőire szombaton a budai Szent Imre-templomban. A Gulágon tíz évet raboskodó Oloffson Placid atya prédikációjában hálát adott azért, hogy a résztvevők Isten csodálatos kegyelméből túlélték a kitelepítés nehézségeit, és a megbocsátás szükségességét hangsúlyozta. A szentmise után a plébánián találkoztak az egykori deportáltak. Széchényi Kinga, a kitelepítések kutatója elmondta: több mint ötezer budapesti családot és 14 ezer személyt hurcoltak el 1951. május 21. és július 28. között.

Magyar Kurír