Napi sajtószemle

A Népszabadság (Böjte Csabát kitüntették 3.o.) beszámol arról, hogy az Európai Polgár Díjat vehette át tegnap Brüsszelben Böjte Csaba ferences szerzetes, akinek Dévai Szent Ferenc Alapítványa az Erdélyben nyomorúságos körülmények között élő gyermekeket karolja fel.

A Magyar Demokrata (8.o.) A szabadság asszonya címmel harangozza be, hogy június 30-án a lengyel és a magyar nép barátságának és a nemzetek szabadságának „legékesebb szószólója, a pálos kegyhely dísze”, a czestohowai Fekete Madonna másolata Budapestre érkezik. Állandó otthona július elsejétől a Szent István-bazilika lesz. A Fekete Madonna megérkezését két napon át tartó programsorozat előzi meg. Az újmisés papok, cserkészcsapatok és ministránscsoportok mellett parlamenti képviselők is részt vesznek az egyházi szertartásokon, Ékes Ilona, a Fidesz képviselőnője rózsafüzér-imádságot vezet a Fekete Madonna tiszteletére.

A Magyar Nemzet (Új Caravaggio-kép… 15.o.) beszámolója szerint Caravaggio korábban nem ismert művét azonosították szakemberek egy magánygyűjtemény darabjai között. A Szent Ágostont ábrázoló olajfestményt érett munkaként jellemzik a szakemberek, amely illik a művész 1600 körüli érzelemdús stílusába. A kép eredetét sikerült Caravaggio egyik római patrónusához, Vincennzo Giustinianihoz visszavezetni. A mecénás 1638-as leltárában is szerepel egy ugyanilyen méretű – 120-szor 99 centiméteres – Szent Ágoston-festmény.

A Magyar Hírlap (Elfeledett Liszt-mű… 15.o.) közli, hogy eddig a Liszt-kutatókon kívül szinte mindenki számára ismeretlen, a zeneszerző utolsó opusai egyikeként számon tartott, a lengyel vértanúról szóló Szent Szaniszló-oratórium feldolgozásával lepte meg a Liszt-év alkalmából a zenekedvelőket a Fidelio Média, a Honvéd Együttes, az Óbudai Danubia Zenekar és a Lengyel Intézet. A budai Szent Imre-templomban a magyar EU-elnökség hivatalos programjaként, egyben az uniós stafétabotot átvevő Lengyelországot köszöntve csendül fel a június 26-ai, vasárnap esti lemezbemutató koncerten Liszt Ferenc eddig szinte ismeretlen műve. A lap kiemeli: a zeneszerző három oratóriuma – a Szent Erzsébet-legenda, a Krisztus-oratórium és a Szent Szaniszló-oratórium – Liszt spirituális világának három aspektusát ragadja meg. Az első a magyar szellemi örökség előtt hódol, míg a Krisztus-oratórium a keresztény hit egyetemességét közvetíti. A most felfedezett, lengyel vértanúról szóló pedig a komponista életében meghatározó szerepet betöltő Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegné lengyel származása előtt tiszteleg.

A Magyar Demokrata (34-35.o.) Sport, politika, hit címmel számol be Balczó Andrásnak, a Nemzet Sportolójának egy közelmúltbeli előadásáról, amelyben a többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó felidézte, hogy édesapja evangélikus lelkész volt, családjukban természetesen gyakran esett szó Istenről, hitről, Jézus Krisztusról, de ő, mint ifjú élsportoló, akkoriban azt vallotta, ahhoz, hogy világbajnokságot, olimpiát nyerjen, nincs szüksége az olyan kapaszkodókra, „mint Jézus, meg Biblia. Sporttársaim mind így vélekedtek, edzőim is kivétel nélkül, és nekem semmiféle gondom nem volt ezzel az egyértelmű tagadással.” Balczó András életében a döntő fordulat 1962-ben következett be, amikor meghalt az édesapja: „Akkor világos, egyértelmű tudás, hangsúlyozom a szót, hogy tudás, nem valami homályos hitszerűség jelent meg bennem, hogy van Isten. Létezik. Azt mondják, ilyenkor történhet meg az ember életében valamilyen alapvető változás. Velem ez történt. Utána csak azon csodálkoztam, hogyan tudtam élni hat évig abban a tévedésben, hogy nincs Isten.”

Szintén a Magyar Demokratában (58-60.o.) Boros Károly „Ha az Úristen báránykát ad, legelőt is ad hozzá” címmel mutatja be a tatai Német házaspárt, akiknek nyolc gyerekük született, kezdetben igen szerény körülmények között éltek, de mindig a címben jelzett hit szerint élték az életüket, s vállalták a gyermekeket, Isten áldásának tartva őket.

Magyar Kurír