Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Védelem az „álegyházaktól” címmel számol be arról, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról vitatkoztak tegnap a képviselők a parlamentben. A javaslat egyik beterjesztője, a KDNP-s Lukács Tamás kiemelte: legalább ezer fő szükséges egy új egyház alapításához, az egyházak hitéleti célú bevételeit, közöttük az egyszázalékos adófelajánlások felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Ismeretes: az előterjesztés három kategóriába sorolja az egyházakat. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek történelmisége vitathatatlan; a másodikba azok, amelyek az elsődleges hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek, és a kormány megállapodást köt majd velük; a harmadikba pedig azok, amelyek országosan működnek, kötődnek valamelyik világvalláshoz. A Fidesz és a KDNP képviselői támogatták az indítványt. Az MSZP nevében felszólaló Nyakó István szerint viszont súlyos aggályokat vet fel a javaslat, A Jobbik részéről Mirkóczi Ádám elmondta: egyetért az újraszabályozás szükségességével, de több ponton módosítaná az előterjesztést, a Hit Gyülekezetét például kivenné a második kategóriából. Az LMP-s Szabó Tímea szerint a jogszabály az állami forintok átláthatatlanságát eredményezné. A független Szili Katalin hangsúlyozta: huszonegy év után szükségessé vált a jelenleg hatályos egyházi törvény módosítása.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) A hét szentség egyike címmel közli, hogy ma és holnap országszerte folytatódik a katolikus papok és diakónusok szentelése. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök pénteken Székesfehérvárott, szombaton Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspök Debrecenben, Bábel Balázs kalocsai érsek Kalocsán, Udvardy György pécsi megyéspüspök Pécsett, Balás Béla kaposvári megyéspüspök Kaposváron szentel papokat.

Ma fogadják el Brüsszelben az európai roma keretstratégiát, amelynek kidolgozása a magyar EU-elnökség egyik prioritása és célkitűzése volt, s amely a romák társadalmi befogadását célzó tagállami stratégiák uniós kereteiről szól. A Magyar Nemzetben (Ki kell törni az ördögi körből 5.o.) Balog Zoltán, a magyar kormány társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyilatkozik, aki a közelmúltban szándéknyilatkozatot írt alá a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) létrehozásáról a magyarországi egyházakkal. Elmondta: „Ma Magyarországon korcsoportok szerint a felsőfokú végzettségűek aránya 20–25 százalék, a cigányság esetében ez az arány 0,5–0,8 százalék. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásában az egyházak saját nevelési tapasztalataikkal a legjobb partnereink. Ezért született meg a stratégiai megállapodás velük, amelynek értelmében 2001 szeptemberétől négy városban – Nyíregyházán az evangélikusok, Miskolcon a görög katolikusok, Debrecenben a reformátusok, Budapesten a jezsuiták – nyitnak szakkollégiumot a cigány egyetemisták és főiskolások számára. Az alapítók cél, hogy szakkollégiumi tehetséggondozó képzést nyújtsanak hátrányos helyzetű fiatalok számára. A négy főiskolai kollégium ősztől átlagban 20–25 hallgatóval indul majd, ami azt jelenti, hogy most mintegy 10 diák, jövőre újabb 100 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Szándékaink szerint a következő években Pécsen és Szegeden is létrejönne hasonló kollégium.” Az államtitkár elmondta azt is, hogy az egyes szakkollégiumok az induláshoz öt- és nyolcmillió forintot kapnak a magyar kormánytól, illetve diákonként további egymillió forintot normatív támogatásként. „Ebből is látszik, hogy maguk is komoly áldozatot vállalnak anyagiakban is” – tette hozzá Balog Zoltán.

Magyar Kurír

(bd)