Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Tiltakozás 8.o.) beszámolója szerint diplomáciai jegyzéket intézett az Apostoli Szentszékhez a lengyel külügyminisztérium Tadeusz Rydzyk, a toruni katolikus Radio Maryja igazgatójának az Európai Parlamentben tett, az országot bíráló kijelentései ügyében. Rydzyk atya Lengyelországot civilizálatlan, totalitárius országnak nevezte, amelyet nem lengyelek kormányoznak.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Czakó Gábor Európa, hová tetted a keresztségedet? címmel felhívja a figyelmet, hogy egy éve hadjárat folyik Magyarország ellen, többek között azért, mert új alaptörvénye Himnuszának első sorát választotta mottójául: Isten, áldd meg a magyart! A cikkíró leszögezi: „Az EU báván halad választott végzete felé. A szellemi erők útja bezárva. Az antikrisztusi ígéretek hamissága kiderült: a gazdasági növekedésnek vége, a föld állja útját. Az államok mind szegényebbek, egyre kevésbé bírják a jóléti, nyugdíj-, egészségügyi, rettegésfenntartó és egyéb költségeket, hiszen végzetesen eladósodtak. A magánállamok könyörtelen hitelezők. Leglátványosabb az europid civilizáció zászlóshajójának merülése: az Egyesült Államok adóssága elérte GDP-je szintjét. A népesedési válság szívja befelé más kultúrák népeit, különösen az iszlám világból, melyek el fogják nyelni az itteni fogyatkozó, koravén, mégis serdületlen, kulturálatlan új nemzedékeket, melyek már családot sem mernek alapítani. Sorsa meg van írva, de nem olvassa. Ez az EU-tanázia. Európa, hová tetted a keresztségedet? – kérdezzük Boldog János Pál szavaival.”

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Össztűz az egyházi törvényre címmel megállapítja: keményen támadja az ellenzék az új egyházi törvény tervezetét. Az MSZP-s Nyakó István úgy véli: a javaslat nem garantálja az állam és egyházak szétválasztását, sérti az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét. Az MSZP benyújtott módosító indítványokat is, de célja valójában az, hogy az előterjesztők vonják vissza javaslatukat, és az ellenzék bevonásával kezdjenek egyeztetést a törvényről. Az LMP elismeri: itt volt az ideje, hogy az elmúlt két évtized mulasztásaiból tanulva végre rendezzük az egyház és állam kapcsolatát, kiszűrjük mindazokat, akik a törvény hibáit kihasználva a költségvetési forrásokat nyerészkedésre használták. A javaslat azonban csak részben felel meg ennek az elvárásnak, miközben komoly aggályokat vet fel az állam világnézeti semlegességével és a vallásszabadsággal kapcsolatban. A Jobbik azt kifogásolja, hogy a törvény a Hit Gyülekezetét is egyháznak tekinti. Czene figyelemre méltónak tartja, hogy az egyházak többsége továbbra is hallgat. A kivételek közé tartozik a Hit Gyülekezetétől 1998-ban kivált Budapesti Autonóm Gyülekezet, amely az MSZP-hez és az LMP-hez hasonlóan úgy látja, hogy a készülő egyházügyi törvény nemcsak a törvénytelen álegyházakat zárja ki (nagyon helyesen) az egyházak köréből, hanem több tucat valódi egyházat is megfoszt jogaitól.

A Magyar Hírlap (14.o.) Megnyíltak a templomok címmel számol be arról, hogy több budapesti templom is kinyitotta kapuit szombat este, és éjfélig különleges programokkal várták a látogatókat a nyitott templomok éjszakáján. Az este bemutatták a Mátyás-templom, a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templom és a XII. kerületi Szent Család-plébániatemplom művészettörténeti értékeit. A belvárosi ferences templomban Liszt-estet rendeztek, a Szilágyi Dezső téri református templomban pedig Márai temploma – vallomások a Füves könyvből címmel tartott előadást az Evangélium Színház.

A Népszabadság (Új… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Püspökavatás 2.o.) is beszámol arról, hogy beiktatták a Nyugati Evangélikus Egyházkerület új püspökét, Szemerei Jánost szombaton a győri Öregtemplomban. Szemerei János püspöki székfoglalójában kiemelte, hogy bizalmi viszonyra törekszik a testvéregyházakkal, és nagy figyelmet fordít a külföldön működő egyházakkal való kapcsolatokra is.   

Magyar Kurír