Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (2.o.) Jelenczki István filmrendező, a Népek Krisztusa, Magyarország 1956 alkotója  nyilatkozik, akinek a közelmúltban nagy sikerrel mutatták be a világhírű, mélyen hívő Papp Lajos szívsebészről szóló, A hatalom cinizmusa című dokumentumfilmjét. Elmondta: „Meggyőződésem, hogy a film nemcsak Papp Lajos szívsebész professzorról szól, hanem minden olyan, a Kárpát-medencében született zseniről, aki tudásával, tehetségével kitűnik a többi közül, szolgálatot teljesít, a haza érdekeit tartja szem előtt, és ezért harcolni is képes… A szívsebész háromszor szenvedett vereséget, és háromszor győzött. A lélek és a szeretet győzelme Papp Lajos. amelyben benne van az élet győzelme is.” Jeleniczki István arra is kitért: „Személyes élményeim meghatározták az elmúlás, a halál és a transzcendentális lét iránti érdeklődésemet…, A halált csak ellenpontként használom, amelynek tükrében rávilágíthatok az élet szentségére. Arra a lehetőségre, amit a Teremtőtől kaptunk. Megkaptuk azt az ajándékot, amely lehetővé teszi, hogy kiteljesedhessen az életünk ezen a csodálatos bolygón. Nem a halállal foglalkozom, hanem az élettel, és vallom, hogy vissza kell állítani az élet szentségét és a halál méltóságát. Elvesztünk című dokumentumfilmemben az úgynevezett elfekvők helyzetét mutatom be, hogy milyen gyalázatos módon bánunk el szüleink, nagyszüleink nemzedékével, magukra hagyva őket időskorukban, kiszolgáltatott helyzetükben.”

A Magyar Nemzet (19.o.) Világhírű értékek Klosterneuburgban címmel készített összeállítást arról, hogy új látnivalóval vonzza a turistákat, a művészet és a történelem iránt érdeklődőket a Bécstől néhány kilométernyi távolságra lévő Klosterneuburg apátsága. Olyan jelentős, művészettörténeti kincseket őriznek itt, mint például a híres Erzherzogshut, a főhercegi süveg, amelyet 1616-ban készíttetett el III. Miksa főherceg, mégpedig a magyar, illetve a cseh „szent korona” mintájára. A lap rámutat: „Ha pedig a magyar korona elválaszthatatlan Szent István, a cseh pedig Szent Vencel nevétől, akkor az osztrákoké kihez is kötődhetett volna legszorosabban, mint Alsó- és Felső-Ausztria és Bécs védőszentjéhez, Szent Lipóthoz, aki a XII. században a kolostort alapította, s akinek a hamvai ma is itt nyugszanak.” A szent koronát a nagyközönség 2011 május óta láthatja.  

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (19.o.) Pósa Zoltán A képtelenség meséi címmel méltatja Dóczy Péter Kalandozás a tükörben című hangoskönyvét, amelyen a magyar katolikus irodalom egyik legnagyobb alakjának, Pilinszky Jánosnak a méltatlanul mellőzött meséit mondja el.

Magyar Kurír