Napi sajtószemle

A Népszava (1.,2.o.) Szeptembertől imakényszer az oktatásban című összeállítása kiemeli: „Több tucat településen szeptembertől már csak egyházi iskola működik, miután az önkormányzati intézmények egész sora kerül felekezetek fenntartásába. A tavalyi törvénymódosítással a helyhatóságok jól járnak, ha lemondanak oktatási intézményeikről egy történelmi egyház javára. Csakhogy a diákok – és a pedagógusok, alkalmazottak – számára a fenntartó egyház tanításával összefüggő kötelességeket írhat elő, ami sértheti akár a világnézetileg semleges oktatáshoz való jogot.”

A Magyar Nemzet (Cseh Tamással a bakonybéli kápolnáért 15.o.) közli, hogy Cseh Tamás-emléknapot tartanak ma a Veszprém megyei Bakonybélben. Az egykori dalszerző-énekes szorosan kötődött a bakonyi kistelepüléshez: 1961-től szervezte meg itt indiántáborait, később a faluban telepedett le. 2009-ben, néhány hónappal halála előtt, Bakonybél díszpolgárává választották. Az emléknap fővédnöke Bereményi Géza író, Cseh Tamás szerzőtársa és barátja lesz. A bevételt a Borostyán-kúti kápolna és a mellette lévő stációk felújítására fordítják majd.

A Hetek folytatja a keresztényüldözések történetét bemutató sorozatát. Ezúttal Morvai Péter Az Ész terrorja (12-15.o.) címmel a francia forradalom rémtetteit tárja föl. A cikkíró kiemeli: „A forradalom az igazi megváltás – hirdették meg a 18. század véleményformáló gondolkodói. A kor egyik meghatározó filozófusa, Voltaire az egyházat – és általában a vallást – a haladás ellenségének nevezte. Az új irányzat, az antiklerikalizmus képviselői között voltak, akik mindenestül ’megszabadították’ volna az emberiséget a kereszténységtől, míg mások nagylelkűen hajlandók voltak megtűrni a társadalmi hasznosságuk alapján az egyházakat, feltéve, hogy nem akarják Istent a társadalom és az állam elé helyezni. A felvilágosodás főpapjai – ahogy egy amerikai katolikus történész, Migel Aston nevezi a 18. század meghatározó deista és ateista gondolkodóit – tollal harcoltak a kereszténység ellen, buzgó követőik azonban a francia forradalom éveiben már tömegesen gyilkolták válogatott kegyetlenséggel a papokat, lelkészeket, apácákat, szerzeteseket, majd pedig minden hívőt, aki nem volt hajlandó behódolni a szó szerint oltárra emelt Ész kultuszának.” A szerző által közölt adatok szerint a francia forradalom keresztény vértanúinak száma minimum 9-10 ezer fő volt.

Magyar Kurír