Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Rendet kell már tenni egyházügyben 3.o.) idézi Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét, aki kodifikációs remekműnek nevezte a keddre virradóra elfogadott új egyházi törvényt, amely továbbra is biztosítja mindenki számára a vallás szabad gyakorlásának jogát és lehetőségét. Kiemelte: a hitbéli meggyőződés átéléséhez és gyakorlásához sem egyházjogi, sem pedig egyesületi státus nem szükséges. Január elsejétől az Országgyűlés dönt majd arról, hogy mely vallási szervezet kerülhet be az egyházi nyilvántartásba. A miniszterelnök-helyettes elmondta: ez a gyakorlat megegyezik a nemzetiségek elismerésével. A törvény nem bezár, hanem kinyit, 14 egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését. A parlament kétharmados többséggel dönthet arról, hogy a kérelmezőt egyházként nyilvántartásba veszi-e. Az egyházként való elismerés formai feltétele a vallási tevékenység mellett a több mint húszéves szervezett működés. Az eredetileg tervezett ezer fős létszámkorlát kikerült a végleges javaslatból. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezet számára pedig lehetőség nyílik, hogy a kormány megállapodást kössön velük a finanszírozásról. Semjén Zsolt elmondta azt is: annak az egyháznak, amely intézményt tart fenn, célszerű minél előbb kezdeményezni az állammal való megállapodást. A KDNP elnöke a Hit Gyülekezete kapcsán hangsúlyozta: ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja. A Magyar Nemzet ismerteti a nagy egyházak véleményét. Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a lapnak elmondta: az alkalmazás során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, hogy pontosan milyen változásokat hoz az új jogszabály. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke reméli, hogy a jogszabály új és tiszta alapot teremt az állam és az egyház együttműködéséhez. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint az új egyháztörvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon, hanem objektív kritériumrendszer alapján ismerjenek el egyházakat. Szerinte ki fog derülni, hogy egészen biztosan nincs több mint 300 egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott tizennégy.

A Népszabadság (6.o.) Lázár János szerint minősíthetetlen volt a listázás főcímmel és A Fidesz felülírta a KDNP-t felcímmel idézi a Fidesz frakcióvezetőjét, aki elmondta: az új egyházügyi törvényhez az utolsó pillanatokban benyújtott módosítványokkal objektivizálni próbálták az egyházzá válás törvényi teljesítését, „mert nem lehet szubjektív politikai alku tárgya, ki kerül az egyházi listára, ki lesz a, b, c kategóriás. Én ezt minősíthetetlen, vállalhatatlan eljárásnak gondolom. Próbáltuk elmagyarázni több képviselőtársunknak: a politika nem olyan dolog, ami ne változna. Én nem tartom szégyenletesnek, ha az egyeztetések hatására változik egy törvényjavaslat. Eskünk szerint jártunk el a parlamenti szavazáson, előzetesen éles vitát folytatva, és meggyőzve kereszténydemokrata képviselőtársainkat is.” Lázár János tegnapi sajtótájékoztatóján szükségesnek tartotta megjegyezni: az eredeti javaslat a KDNP törvényjavaslata volt. A Népszabadság szerint a frakcióvezető ezzel nyilvánvalóan üzent KDNP-s kollégájának, Harrach Péternek, aki az egyházakkal egyeztetett a törvényjavaslatról és arról is, mely egyházak, felekezetek, vallási közösségek kerüljenek fel a 45-ös listára.

A Magyar Hírlap (Újraszabták… Jobbik… 2.o.) azt emeli ki, hogy a hónapokig készült eredeti, KDNP-s indítvánnyal szemben a Fidesz-frakció javaslatára mégsem a Fővárosi Bíróság jegyzi be a jövő évtől az egyházakat, hanem az Országgyűlés dönt róluk. A lap ellenzéki véleményeket is közöl az új egyházügyi törvényről. Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a Fidesz „feltörölte a padlót a KDNP-vel… Fidesz-nyomásra a kukába dobtak sok, a KDNP-nek fontos módosító indítványt, s a nagyobbik kormánypárt nem csak a kisebbiket, hanem a saját szavazóit is cserbenhagyta.” A Jobbik szerint nem sok olyan kormánypárti szavazó van, aki a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak rangjára emelné. Az MSZP nevében megszólaló Nyakó István szerint ez a hétfő, amikor a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új egyházügyi törvényt, „egyháztörténeti gyásznap” volt. 

A Népszabadság (Botrány… 4.o.), a Magyar Hírlap (Lázár János… 1.,2.o.), a Magyar Nemzet (Lázár János 3.o.) és a Népszava (A nap embere 2.,10.o.) is idézik a Fidesz frakcióvezetőjét, aki tegnap közölte: „A Jobbik politikája semmi másról nem szól, mint hogy minden társadalmi problémára két válasz van: a zsidózás vagy a cigányozás. Ez a magyar parlamenthez méltatlan, megengedhetetlen és szankcionálni kell. Ezért Kövér László házelnök mérlegeli annak lehetőségét, hogy akár a legszigorúbb európai szabályokat vezesse be ebben a kérdésben.” A kijelentés előzménye: kedd éjszaka az új egyházügyi törvény parlamenti vitája közben a jobbikos Novák Előd azt mondta: Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól „mit is várhatnánk mást,” mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslatát.” Lázár ekkor bocsánatkérésre szólította fel Novákot, aki ezt nem tette meg. Fónagy János pedig így reagált: Novák csak azt mondja, amit „szellemi példaképei.”

Magyar Hírlap