Napi sajtószemle

A Népszabadság (Nyílik… 7.o.) összeállítást készített arról, hogy a bécsi Kapuzinergruftban, a Habsburgok családi kriptájában helyezik örök nyugalomra szombaton az utolsó trónörököst, az életének 99. évében elhunyt Habsburg Ottót és feleségét. A bécsi belváros Neuer Marktján álló kapucinus kolostor és templom alatt rejtőzik a sírbolt, jelenleg 136 lakójával – írja a lap, emlékeztetve rá: a legenda szerint a hintóval – vagy éppen autóval – hozott koporsók előtt járó hírnök, megérkezve a templomhoz, kopogtat aranygombos botjával a kripta ajtaján. A sírboltot őrző kapucinus barát bentről megkérdezi, hogy ki kér bebocsátást? A hírnök erre felsorolja a halott összes nevét és címét, amire a barát bentről „nem ismerem” szavakkal válaszol. Másodszor is kopogtat a hírnök, és immár csak néhány nevet és rangot említ. Harmadjára a firtató kérdésre csak annyit válaszol, hogy „egy szegény bűnös” kér bebocsátást. Erre a válaszra aztán a kapu kinyílik. Gottfried atya, a Kapuzinergruft 79 esztendős őrzője elmondta: legendáról van szó, amelynek eredete homályban vész, értelme pedig az, hogy a halálban minden ember egyenlő, már nem számít, ki a király, ki a szolga. Az atya hatvan esztendeje lépett be a kapucinusok közé, ikertestvérével együtt, és harminchárom éve felügyeli a kripta „életét.”

Ugyancsak a Népszabadság (7.o.) Miénk a templom és a telek is! című beszámolója szerint „Csendesen, fű alatt gyűjtötte az utóbbi években az ingatlanokat a spanyol katolikus egyház. Nemcsak templomokat, parókiákat vagy paplakokat írnak a saját nevükre, hanem olajfaligeteket, szőlészeteket, sőt temetőket és bérházakat is. A spanyol El País által feltárt homályos meggazdagodás tovább növelheti a katolikus egyházzal szembeni fenntartásokat az ibériai országban. Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart az is, hogy a hetvenes-nyolcvanas években apácák és egyházi kórházak segítségével loptak és adtak el újszülötteket, az anyáknak pedig azt mondták: a babák halva születtek. Az ingatlanügy legalább csak a zsebeket érinti.”

A Magyar Nemzet (Megkerült… 14.o.) beszámol arról, hogy Leonardo da Vinci közelmúltban előkerült festményét állítja ki a londoni National Gallery. A Salvator mundi című alkotás 1500 körül születhetett, Jézus felsőteste és arca látható rajta, amint egyik kezét áldásra emeli, a másikban pedig országalmát tart. A Salvator mundi része lesz a november 9. és 2012. február 5. közötti nagyszabású Leonardo-kiállításnak a National Galleryben.

A Népszava (3.o.) Megszabta a Fidesz, miben hihetünk címmel kiemeli: „Még a KDNP javaslatát sem tartotta elfogadhatónak a Fidesz, így a hétfő éjszaka elfogadott egyházi törvény lényegesen megváltozott az eredeti tervekhez képest. Megmaradt azonban a jogvédők és az ellenzék által kifogásolt megkülönböztetés, mely végül 14 egyházat emel ki a többi közül, ráadásul az Országgyűlés kétharmados többségére bízták annak eldöntését is, mi a valódi vallási tevékenység, s mi nem, mely közösség lehet egyház, s melyik nem. Januártól a mai több száz bejegyzett felekezetből a kormánypárt által nem támogatott egyházak már csak egyesületként működhetnek tovább.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Őszintén beismert koholmányok címmel emlékszik arra, hogy hatvan évvel ezelőtt zajlott le a hírhedt Grősz-per, amelyhez kapcsolódva összesen 24 pert folytattak le, ezek során börtönbüntetésre ítéltek 216, halálra ítéltek és kivégeztek 15 személyt. A cikkíró kiemeli: Grősz József érsek 1956 május 12-én elnöki kegyelemmel szabadult, és visszatérhetett érseki székébe. „Haláláig, 1961 októberéig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke maradt. 1957. október 22-én a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja lett. Egy hónap múlva a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést kapta. Ezek nem feltétlenül az állami bűnbánat, a jóvátételi szándék megnyilvánulásai. Legalább annyira egy meggyötört, megfélemlített ember engedékenységének a kihasználása, együttműködésre kényszerítése. A perek többi elítéltje nem kapott kegyelmet. Pedig ha egy szervezkedés vezetőjéről kiderül, hogy ártatlan, akkor a tettestársai sem követhették el a szervezkedés bűntetté. De ahogy Grősz is tudta, hogy nem azért szabadult, mert ártatlan, a többiek is tudták, nem azért bűnhődnek, mert bűnt követtek el.”

Magyar Kurír