Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Új püspök a pápa engedélye nélkül címmel számol be arról, hogy az állam által ellenőrzött kínai katolikus egyház csütörtökön újabb püspököt iktatott be a Vatikán hozzájárulása nélkül. Liu Bainian, a Kínai Hazafias Katolikus Szövetség alelnöke közölte: a déli Guangdong tartománybeli Shantou városa kapott új püspököt Huang Bingzhang személyében. A Szentszék illegitimnek ítéli a kínai állam által irányított egyház püspöki beiktatásait. A lap emlékeztet rá: július elején a Vatikán már kiközösített egy így felszentelt püspököt, míg a pekingi külügyminisztérium szóvivője a napokban „a függetlenség és az önrendelkezés megnyilvánulásának” nevezte, hogy a kínai egyház maga nevezi ki püspökeit.

Ugyancsak a Népszabadságban (7.o.) Czene Gábor Kínos baki az egyházi törvényben címmel kiemeli: „Túl korán örültek azok a kisebb vallási közösségek, amelyek megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az új egyházi törvény – az eredeti KDNP-s javaslattól eltérően – nem köti ezer taghoz az egyházi státusz megszerzését. A kapkodva elfogadott jogszabályban ugyanis benne maradt az a kitétel, hogy ’legalább ezer természetes tag nevét, magyarországi lakóhelyét, aláírását tartalmazó ívet’ is csatolni kell az egyházi nyilvántartási kérelemhez.” A cikk szerzője megállapítja: „A jobboldal… félmunkát végzett. Az egyik paragrafusból (amely az egyház nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat taglalja) valóban kikerült az ezer tagról szóló rendelkezés, az utána következő paragrafusban viszont (amely azzal foglalkozik, mit kell csatolni a nyilvántartási kérelemhez) benne maradt. Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, hogy a törvény egyik pontja szerint nem kell ezer főt igazolni az egyházi státus megszerzéséhez, másik pontja szerint mégis kell.” Czene megemlíti azt is, hogy az MSZP szerint már a hatálybalépése előtt megbukott a jogszabály. A szocialisták azt tervezik, hogy Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az egyházakról szóló törvényt.

A Hetek (14-16.o.) Respekt című összeállítása kiemeli: a parlamenti záróvitát „végigzsidózó Jobbik szerint a Hit Gyülekezete belobbizta magát a történelmi egyházak közé, a kormánypárt témafelelősei azonban úgy nyilatkoztak, hogy tulajdonképpen most került megérdemelt helyére az egyházi palettán.” A lap két véleményt is közöl. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze elmondta: „Ha objektíve közelítjük meg a témát, nem meglepő, hogy a Hit Gyülekezet is bekerült az állam által elismert egyházak körébe, hiszen a közösség társadalmi támogatottsága olyan nagy, hogy nehéz lett volna kihagyni…. Jogosan lettünk volna csalódottak, ha nem így alakul a zárószavazás, hiszen a Hit Gyülekezete stabilan a negyedik legnagyobb egyház Magyarországon.” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hangsúlyozta: „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete… de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Üres a győri frigyláda címmel számol be arról, hogy leemelték talapzatáról a győri frigyládát, amelyet III. Károly emeltetett az 1730-as években. A közbeszéd szerint a firgyládában elvileg az 1730-as úrnapi körmenetben leesett és összetört oltáriszentség darabjai és korabeli dokumentumok lehettek. A frigyládában azonban kinyitása után semmit nem találtak. A szoboregyüttest azért emelték ki a helyéről, mert felújítják.

Magyar Kurír