Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Népszabadság (Elbúcsúztatták… 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Elbúcsúztatták… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy ünnepélyesen végső nyugalomra helyezték szombaton Bécsben Habsburg Ottót. A július 4-én Németországban 98 éves korában elhunyt politikust, egykori trónörököst a belvárosi Kapucinusok kriptájában helyzeték el. Előzőleg a Szent István-székesegyházban mondtak gyászmisét a lelkiüdvéért. Habsburg Ottó szívét kívánságára külön urnában a pannonalmi bencés főapátságban helyezték el. Tegnap Budapesten, a Szent István-bazilikában bemutatott gyászmisén Paskai László bíboros, nyugalmazott Budapest-esztergomi érsek elmondta: Habsurg Ottó Istentől kapott nagy ajándékát, a hosszú életet és a szellemi tehetségét a közösség javára használta fel.

A Magyar Nemzet (4.o.) Biziniszegyházak kiszűrve című összeállítása szerint több vallási közösség, melyet az új egyházi törvény nem egyházként regisztrál, tervezi, hogy hamarosan benyújtja a szükséges dokumentumokat egyházzá nyilvánításához. Ilyen például a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Iszlám Közösség, a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség és a Szim Salom Zsidó Hitközség. A lapnak egyházi vezetők értékelik az új jogszabályt. Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára újdonságnak mondta, hogy az eddigi három koncepció helyett a törvény 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd. Mohos Gábor meglepetésnek minősítette, hogy a végleges szöveg szerint nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke közölte: a Magyarországi Református Egyház reméli, hogy a törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez. Bíznak abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházuk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenyégének kiszorítása is egyértelműen megvalósul, s ily módon megszűnik az állami költségvetéstől a különböző jogcímeken történő felesleges pénzkiáramlás. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint az új törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon, hanem objektív kritériumrendszer alapján ismerjenek el egyházakat. Úgy véli: az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek világosak és egyértelműek, ezért nem lesz az kísértés, hogy bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat az egyházak bejegyzésekor. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke leszögezte: a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató egyházi törvényt fogadott el a parlament. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése, míg azt, hogy a törvény miként fog működni, a joggyakorlatból derül majd ki.

Bölcskei Gusztáv a Magyar Hírlapban („Át kell szabni az egyházi felajánlások rendszerét” 1.,2.o.) is nyilatkozik, hangsúlyozva: érintetlenül kell hagyni a jelenlegi rendszerből azt, ami jó, de az egykulcsos jövedelemadó bevezetése miatt az egyházi egyszázalékos felajánlások szisztémáját gyökeresen át kell alakítani” – mondta a református püspök. Beszélt arról is, hogy mivel a készülő oktatási és szociális törvények tartalma nem ismert, gyülekezeteiket óvatosságra intik az önkormányzatok által felkínált iskolák átvételénél. A püspök szerint jó irányba hat az új egyházi törvény, de nem titkolta, hogy meglepődtek annak végleges formáján

A Magyar Hírlap (Semjén Zsolt… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Bizniszegyházak… 4.o.) is idézik a miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét, aki elmondta: az új egyházügyi törvény megfelel az állam és az egyház szétválasztásáról szóló követelményeknek. Semjén Zsolt leszögezte: amíg a KDNP és ő az Országgyűlés tagja lesz, addig a szcientológia nem lesz egyház Magyarországon. Az államnak természetesen nincs teológiája, de meghatározhatja, mit értünk valláson. 

A Népszabadság (Demokratikusnak és nyitottnak… 2.o.) hozza a KDNP közleményét, amelyben a kereszténydemokraták reagáltak Lendvai Ildikó (MSZP) állítására: az új törvény vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, az egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, a semleges oktatásra igényt tartók. A KDNP parlamenti frakciója így fogalmaz: „Meg szeretnénk nyugtatni a képviselő asszonyt: az általa az elmúlt hetekben görcsösen védelmezett ’vallástalanság szabadsága’ semmi csorbát nem szenvedett”

A Népszabadságban (Ez nem… 1.,6.o.) Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője nyilatkozik, aki bírálta az új egyházi törvény szabályozásának KDNP-s előkészítését. Elmondta: nem híve annak, hogy asztal alatti tárgyalások, politikai befolyás kérdése legyen, hogy ki lehet egyház. Szerinte későn egyeztettek velük, s ekkor derült ki, hogy vannak vállalhatatlan részei az előterjesztésnek. Ezért volt szükség az utolsó pillanatban benyújtott módosításokra. A Fidesz elnöksége valóban felülírta azt a koncepciót, amelyet a kereszténydemokraták az egyházzá válás feltételeként megszabtak – ismerte el a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a KDNP-nek szembe kellene néznie azzal, hogy „ez nem koalíciós kormányzás.” Semjén Zsolt erre csak annyit mondott: ez a kijelentés számára értelmezhetetlen.

Magyar Kurír