A Magyar Hírlapban („Megmarad… 1.,4.o.) Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilatkozik az új egyházi törvényről. Elmondta: „A jogszabály több hónapos előkészítést, széles körű egyeztetéseket, illetve a szakmai vélemények befogadását követően került a parlament elé. Az előző törvény hiányosságait pótolta, a legtöbb érintett pedig elfogadta a kompromisszumkész indítványt. A mellékletként benyújtott lista meghatározta, és három kategóriába sorolta az egyházakat és vallásfelekezeteket. A kimaradó közösségeknek a szigorú feltétek mentén döntő bíróságokhoz kellett volna fordulniuk regisztrációért. A Fidesz elnöksége valóban kicsit későn, a szavazás előtt két nappal határozott úgy, hogy a lista drasztikus leszűkítését javasolja, elhagyva a három táblázatból kettőt, az elsőt – vagyis a történelmi szempontot figyelembe vevőt – kiegészítette a baptistákkal és a Hit Gyülekezetével. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne bővülhetne az egyházak köre, hiszen e célból bármely vallási közösség az illetékes minisztériumhoz fordulhat. A destruktív vagy nem tényleges hitéleti tevékenységet folytató szervezetek azonban nyilván hiába teszik majd ezt. Mindkét modell, így a megszavazatott változat is, elfogadható a KDNP számára, de akceptálnunk kellett a többség, ez esetben a fideszes képviselőcsoport véleményét. Mondjuk ha ez a döntés a részükről kicsit korábban születik meg, talán több vitát ki tudtunk volna védeni. Megjegyzem, a jogszabály kilencvenöt százaléka érintetlen maradt.”
A Magyar Nemzetben (A KDNP… 5.o.) Stágel Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az IKSZ elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „Alapvetően le kellett számolnunk a bizniszegyházak korszakával, és ebben teljes volt a kompromisszum a kormánypártok között. Ami az utóbbi húsz évben ez egyházi szabályozás terén történt, az számos ponton hibás és alapvetően rossz volt. A KDNP elkészítette ezzel kapcsolatban a koncepcióját, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy szövetségben dolgozunk, amelyben lehetnek olyan kérdések, amiket a Fidesz másképp lát. Ebben a helyzetben, úgy gondolom, reális kompromisszum született.” Stágel Bence elmondta azt is: tudomásul kellett venniük azt is, hogy van olyan egyház – a Hit Gyülekezete –, amelynek olyan jelentős a támogatottsága, megfelelő ideje működik, hogy ezzel nem mehettek szembe. „Az, hogy három kategóriába rendeztük volna az egyházakat, leginkább a történelmi gondolkodás miatt lett volna fontos. Magyarország több mint ezeréves történelmében például a katolikus egyháznak kiemelt rangja van, szerintem ezt lehetett volna hangsúlyosabban is megjeleníteni.”
A Népszabadság (Felszámolják… 5.o.) beszámol Soltész Miklós tegnapi sajtótájékoztatójáról, amelyen a szociális ügyekért felelős államtitkár beszélt arról az összesen 16 milliárd forintos pályázati lehetőségről, mely a nagy létszámú szociális intézmények kitagolására és felújítására ad lehetőséget. A lap idézi Kozma Imrét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, aki figyelmeztetett: hiába szorította a társadalom peremére az időseket és a hajléktalanokat az időskor vagy a betegség, nekik is helyük van közöttünk. Ezért valamennyi pályázatnál kulcskérdés, hogy ezek az emberek ne a szerencsésebb sorsúaktól elkülönülve éljenek.
Magyar Kurír