Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) beszámolója szerint a lisszaboni Katolikus Egyetem vezetése úgy határozott, hogy azonnali hatállyal véget vet a lezser öltözködésnek. Az egyetem vezetésének döntése már a következő tanévtől érvényes a diákokra és a tanárokra is. A rendeletet azért vezették be, mert egyre több diák jelent meg az órákon papucsban vagy rövidnadrágban. Az egyetemre járóknak a helyhez méltó öltözéket kell viselniük, és tekintetbe kell venniük azt a tényt is, hogy a katolikus egyház tartja fenn az intézményt.

A Népszabadságban (1.,5.o.) Czene Gábor Kodifikációs káosz lett a T. Ház egyházügyi kapkodásából címmel megállapítja: „Nem csak azzal a passzussal van baj, ami véletlenül benne maradt az egyházi törvényben. Hiányzik a pontos finanszírozási szabályozás és az 1990-es törvényt törlő paragrafus is.”

A Heti Válaszban (18-20.o.) Szőnyi Szilárd Az ígéret földje címmel bár kétségtelennek tartja, hogy a Hit Gyülekezete megérdemli az egyházi státuszt, úgy véli: a kiemelt felekezetek közé emelése Németh Sándorék és a Fidesz közti paktum gyanúját keltheti. A cikkíró rámutat: Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta a „last minute” változtatást, hogy nem szabad kategóriákba rendezni az egyházakat. A Népszabadságban nyilatkozva pedig megfeddte a javaslat kidolgozásáért felelős KDNP-t, amiért – állítólag a Fidesszel való egyeztetés nélkül – vállalhatatlan részeket tartalmazó indítványt készített elő. Szőnyi emlékeztet rá: Hódmezővásárhely polgármestere nem először tesz tanúbizonyságot a „tágkeblű” vallási türelemről. Tavasszal az általa vezetett önkormányzat 99 évre ingyenes használatra bocsátott a Hit Gyülekezetnek egy ingatlant, de más fideszes helyhatóságokkal is jó kapcsolatokat ápolnak a több városban a második legnagyobb egyházként működő, így politikai értelemben is megkerülhetetlen közösséggel. A cikkíró idéz egy meg nem nevezett fideszes forrást: „Világossá vált az is, hogy nem tudunk olyan törvényt alkotni, melyben a Hit Gyülekezete ne esne egy kalap alá a legnagyobb egyházakkal. Azt sem akartuk, hogy – ha nem az elitklubban kapnak helyet – Németh Sándorék nemzetközi kampányt indítsanak a kormány ellen. Aztán úgy gondoltuk: ha már ekkora előnyhöz juttatjuk őket, akkor az ellentételezés se maradjon el.” A cikk szerzője emlékeztet rá, hogy az ATV az MSZP házi tévéje, a Hit Gyülekezete pedig közvetve a tulajdonosa. Szőnyi figyelemre méltónak tartja, hogy az ATV az utóbbi időben több gesztust is tett a kormánynak, s most az a kérdés, „mekkora tét az ATV, s miként lehet feloldani az ellentmondást az ellenzéki tévé birtoklása és a gyülekezet kormánybarát gesztusai között.” Kormányzati nyilatkozatok szerint az év végéig a metodisták és egyéb kisebb keresztény gyülekezetek, a keleti vallások egyes követői is megkaphatják az egyház nevet. Szőnyi Szilárd leszögezi: „Így azonban bizonyos tekintetben ott vagyunk, ahol a part szakad. Hiszen a jobboldalon sokáig a bizniszegyházak kiszűrése mellett azzal kiáltottak a törvénymódosításért, hogy a nagy történelmi felekezetek ne essenek azonos megítélés alá a kisebb és újabb szervezetekkel. Most viszont például a katolikusok továbbra is egy – ámbár jóval szűkebb – kalap alá fognak tartozni súlytalan felekezetekkel… a KDNP-nek kiosztott pofon mellett ez is indokolja, hogy a Fidesz, azon belül is a kereszténydemokraták természetes szövetségesének számító Erdő Péter bíboros szóvivője útján feltűnő távolságtartással értékelte a jogszabályt. Mi több, meglepetésének adott hangot, amiért végül nem a bíróság, hanem az Országgyűlés határoz a kérdésben.” Szőnyi felidézi, hogy májusban azt írta: a Fidesz és a Hit Gyülekezete „kacérkodását legfeljebb megnemtámadási szerződésnek lehet értékelni, az új törvény tükrében ennél többet lehet gondolni e viszonyról. De hogy mennyivel, azt nyilván a későbbi fejlemények fogják meghatározni.”

Magyar Kurír