Napi sajtószemle

A Népszabadság (Nekiment a dublini érsek a Vatikánnak 3.o.) és a Magyar Nemzet (Ír érseki kritika a Vatikánnak 8.o.) is beszámolnak arról, hogy Dublin érseke is kritikával illette a Szentszék hozzáállását a katolikus tisztségviselők által elkövetett megrontási esetekhez. Diarmuid Martin „bosszúságának, szégyenkezésének és rémületének” adott hangot amiatt, hogy az egyházon belül léteznek olyan csoportok, amelyek szembeszegülnek a gyermekek védelmét célzó intézkedésekkel. 

A Népszava (Máris megbukott… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Vita… 2.o.) is idézik Nyakó Istvánt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, aki tegnap alkalmazhatatlannak nevezte az új egyházi törvényt, amely szerinte máris elbukott. Az ellenzéki politikus úgy véli: a jogszabály – amelyet szerinte Schmitt Pál köztársasági elnök olvasatlanul írt alá – több ellentmondást tartalmaz. Ezek közül csak az egyik, hogy a kormánytöbbség deklarált szándékával szemben az egyházzá nyilvánításra vonatkozó kérelemhez továbbra is csatolni kell a vallási közösség ezer tagjának aláírását, ezt a rendelkezést ugyanis nem törölték a törvényből. Az MSZP ezért azt szeretné, ha a parlament a jogszabályt az őszi ülésszak kezdetén kijavítaná. A Magyar Hírlap közli a KDNP-s Lukács Tamás reagálását is: „Jó volna, ha az MSZP az ateista attitűdöt feladva befejezné az előző negyven és az azt követő húsz év vallásháborúját. Nyakó István és társai továbbra is védeni kívánják azt a rendszerváltás előtt született és általuk gründolt jogszabályt, amelynek alapján a vallásszabadsággal való visszaélésnek tág teret engedtek. Húsz év alatt sem tanúsítottak más magatartást, úgy tűnik, hogy nem kívánják felszámolni az egyházi bizniszt.”

A Népszavának (Nem kötöttünk titkos paktumot a kormánnyal 1.,12.o.) Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze nyilatkozik, aki elmondta: a Fidesz mostani regnálása alatt a gyülekezetet nem érte a kormány részéről atrocitás. Németh Sándor állítja: egyháza és a kormány között nem volt semmiféle titkos paktum, csak hivatalos, egyházügyi szinten zajló egyeztetés. A Hit Gyülekezete vezető lelkésze örül annak, hogy az új egyházügyi törvény elismerte felekezetét, és abban bízik, hogy más egyházakat csak átmenetileg érint hátrányosan. Azt is elmondta: nem szól bele, hogy milyen legyen az ATV világnézete, és összeesküvés-elméletnek nevezte, hogy a csatorna ügyében egyezséget kötöttek volna a Fidesszel. A kérdésre – „Ki merné-e jelenteni, hogy a Hit Gyülekezete ma már megkerülhetetlen egyház, vagy még mindig teremtődhet olyan helyzet, ami ezt felülírja?” – Németh Sándor azt válaszolta: „Itt élek, ahogy önök is. Tudjuk, hogy itt soha nincs nyugvópont, bármikor előfordulhat egy földrengésszerű változás. A társadalom nem stabil, nem lehet kiszámítani az intézmények közép- és hosszú távú jövőjét, legfeljebb valószínűsíteni lehet. Én Istenben bízok, Ő tudja a dolgokat megkerülhetetlenné tenni. Eddig is Őbenne bíztam, hiszem, hogy a Mindenható segítségével megkerülhetetlen tényező lesz a Hit Gyülekezete.” 

A Magyar Nemzet (Állami szerződés az exegyházakkal 2.o.). beszámolója szerint Ékes Ilona, a Fidesz parlamenti képviselőnője tegnap közölte: nem lehetetlenülnek el azok az egyházi iskolák, amelyek fenntartói a jövőben nem minősülnek egyházaknak, mert az állami feladatot is ellátó közösségek az év végéig megállapodást köthetnek az állammal tevékenységük finanszírozására. A képviselőnő ezzel az LMP-s Osztolykán Ágnes szavaira reagált, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az új egyházügyi törvény nyomán elveszítette egyházi státuszát a 13 közoktatási intézményt fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség, illetve a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is. Ékes Ilona jelezte: a szerződéseket egyedi elbírálás után kötik meg.

A Népszava (Nem kell… 4.o.) idézi Bölcskei Gusztáv református püspököt, a zsinat lelkészi elnökét, aki közölte: a Magyarországi Református Egyház lemondott kb. 200 millió forint állami támogatásról az államadósság csökkentése céljából, de a kormány ezt nem fogadta el. A református egyház erkölcsi döntésére politikai válasz született. Bölcskei Gusztáv hozzátette: ezzel a kérdést a maga részéről lezártnak tekinti.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Visy Zsolt A déli harangszó ereje címmel fejti ki gondolatait arról, mit is jelent a ma emberének az, hogy 555 évvel ezelőtt, 1456-ban a Hunyadi János és Kapisztráni János vezette maroknyi keresztes sereg legyőzte Nándorfehérvárnál a hatalmas, többszörös túlerőben lévő török hadsereget. (Ismeretes, a közelmúltban a Parlament ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodás mellett elfogadta a nándorfehérvári diadalról szóló nemzeti emléknapot – a szerk.) A cikkíró leszögezi: „A nándorfehérvári diadal örökre összefonódik a déli harangszóval. A keresztény templomokban ma is élő gyakorlat ez világszerte, csak éppen egyre kevesebben tudják, miért is kondulnak meg a harangok. Nincs még egy olyan nép a magyaron kívül, amelynek egy híres cselekedetére még 555 évvel később is harangok százezrei hívják fel a figyelmet. Manapság, amikor Magyarország olyannyira rászorul a méltó megbecsülésre, alig lehet jobb nagykövete ennek erősítésére, mint ez a harangszó. Szerényen, de határozottan fel kell tehát erre hívnunk a figyelmet, felmutatva, hogy Magyarország évszázadokkal ezelőtt nemcsak Európa része, hanem védelmezője is volt. Azt pedig, hogy Magyarország erre ma is képes, nemzedékünknek kell hitével, munkájával, eredményeivel megmutatnia.”

A Magyar Hírlap (555 éve… 1.,13.,14.o.) közli, hogy a nándorfehérvári győzelem emlékére Kárpát-medencei versenyt indít a Lakiteleki Népfőiskola. A lapban Faggyas Sándor A helytállás és összefogás példaképe címmel írja: „Egy keresztény, nagyrészt parasztokból, deákokból, falusi papokból, szerzetesekből álló védősereg megsemmisítő vereséget mért a török szultán sokkal erősebb hadseregére.”

Magyar Kurír