Napi sajtószemle

A Népszava (13.o.) A pápát is megfenyegette címmel számol be arról, hogy a múlt pénteken Norvégiában csaknem száz ember életét kioltó véres merénylet elkövetője, a 32 éves Anders Behring Breivik a tömegmészárlás előtt közzétett levelében megfenyegette XVI. Benedek pápát és az olaszokat is. Ezt Massimo Introvigne, az ENSZ rasszizmus és diszkrimináció elleni megbízottja közölte. Elmondta azt is, hogy Breivik, akit a norvég evangélikus egyházban kereszteltek meg, messze van attól, hogy keresztény fundamentalista legyen, hiszen számára a keresztény örökségre való hivatkozás csak eszköz iszlámellenességéhez. Introvige hangsúlyozta, hogy a keresztény egyházak nem akarnak harcolni az iszlámhittel, Breivik viszont igen, ezért is hirdette meg egy nagy európai kongresszus összehívását, amelyen reményei szerint megszülethetett volna az egységes iszlámellenes egyház. Breivik megfenyegette XVI. Benedek pápát is, amikor azt írta, hogy „cserben hagyta a keresztényeket, az európai keresztényeket, és ezért gyáva, hozzá nem értő, korrumpált, illegális egyházfőnek kell minősíteni.” Az EBESZ szakértője arra is kitért, hogy a pénteki tömegmészárlás gyilkos elkövetője egy európai polgárháborúra hívott fel, titkos egységek meglepetésszerű támadásaival.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Joó István Hamis próféták végideje címmel úgy véli, hogy az új egyházügyi törvénnyel felértékelődhet a vallásosság szerepe. A cikkíró megállapítja, hogy a törvény nem zár le semmit, „sőt maga rendelkezik arról, hogy más szervezeteket is regisztrál, akár egyházként is, ha jogszerű kérelmet nyújtanak be a miniszterhez, és teljesítik a bejegyzés feltételeit. Olyanokat, mint a vallási tevékenység elsődlegessége, tisztességes hitvallás és rítus megléte vagy az, hogy legalább húsz éve, szervezett formában működnek, hogy a bekért adatok helytállónak bizonyulnak…” A szerző szinte bizonyosra veszi, hogy jövő ilyenkor már vagy negyven nyilvántartásba vett egyház, vallási közösség lesz hazánkban, a most megnevezett 14 helyett. „Az igaz, hogy első körben csak keresztény, zsidó közösségek kerültek a listára, amelyekkel az állam kooperálni akar, de hát hogyne volna joga, hogy azt akarja: a történelmi és társadalmi beágyazottság, a bevált közszolgálat meglétével nekik el lehessen kerülni a felülvizsgálatot?”

A Népszava (3.o.) Szigorral „segít” a hatalom a hajléktalanproblémán címmel készített összeállítást arról, hogy az új budapesti koncepció szerint akár 150 ezer forintra is megbüntethetik az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke reméli, hogy a szigorú törvényi keret nem a büntetés, hanem a megoldás irányába hat. Leszögezte: „A hajléktalanság elsősorban szociális kérdés, nem pedig rendészeti. Eredményt a vonzás és a kényszer arányának helyes megválasztásával lehet elérni.” Vecsei Miklós ugyanakkor üdvözölte, hogy a fővárosi koncepció végre érdemben épít a civilek szakértelmére, újítása pedig az, hogy differenciáltan nyújt forrást. Vagyis a hajléktalanellátásra fordítható, egy főre jutó összeg annál több, minél súlyosabb helyzetben van valaki. A máltaiak alelnöke hangsúlyozta: nem ugyanakkora forrást igényel az az otthontalan, akinek „csak” fedél nincs a feje fölött, de rendszeresen dolgozik, mint az, aki alkoholproblémák vagy más betegség miatt erre képtelen. 

Magyar Kurír