Napi sajtószemle

A Népszava (1.,8.o.) Dublin a Szentszék ellen lázad című összeállítása szerint egyre feszültebb Európa egyik legkatolikusabb állama, Írország és a Vatikán közötti viszony. A lap emlékeztet rá: Enda Kenny miniszterelnök múlt héten heves támadást intézett a Szentszékkel szemben, „mert – mint mondta – a Vatikánban el akarták tussolni a fiatalkorúak szexuális zaklatásával kapcsolatos eseteket.” Az ír kormányfő kijelentéseit vasárnap is megerősítette. Mint mondta, rengeteg reakciót kapott, egyházi személyiségektől is, azt írták, „ideje volt, hogy valaki felemelje a hangját.” A Vatikán visszahívta írországi nagykövetét – írja a lap.

A Magyar Nemzet (Keretes 8.o.) idézi Oslo katolikus püspökét, Markus Brent Eidsviget, aki tegnap közölte: Anders Behring Breivik, aki a múlt hét péntekén 76 embert ölt meg, megpróbálta a keresztény hitet a maga céljaira kisajátítani. A főpásztor szerint Norvégiában élnek fundamentalista keresztények is, de ők soha nem tennének hasonlót.  

A Népszabadság (3.o.) Isten viszonylag népszerű címmel ismerteti a Public Policy Polling (PPP) amerikai intézet felmérésének eredményét, amely arra kereste a választ, mennyire népszerű Isten napjainkban? Ebből kiderül: Isten működésének megítélése felemás, de összességében még mindig népszerűbb, mint a politikusok többsége. A kérdésre – „Ha Isten létezik, helyesli, vagy helyteleníti működését?” – a válaszolók 52 százaléka helyeslően válaszolt. Ennél valamivel kevesebben helyeselték, ahogy Isten a természeti katasztrófákat kezeli. Viszont a megkérdezettek 71 százaléka úgy látja, hogy Isten a világ teremtésénél összességében jó munkát végzett.

A Magyar Hírlap (Harangszentelés… 14.o.) beszámol arról, hogy Bosák Nándor Debrecen-Nyíregyházi megyéspüspök szentelte fel tegnap a debreceni Szent Anna-székesegyház nagyobb – a templomépítő gróf Csáky Imre bíboros tiszteletére készíttetett – 315 kilogrammos harangját, amelyet Reviczky Éva, a bagaméri Torma Kft. képviseletének igazgatója és a Szent Anna egyházközség hívei adományoztak a közösségnek. A kisebb, Boldog II. János Pál tiszteletére készíttetett 160 kilós harang pedig Bosák Nándor adománya. A lap emlékeztet rá: a Szent Anna-templom építése a nagyváradi püspök, Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a „kálvinista Róma” előtt a katolikusok erejét, ezért az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. Az ő barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, így később Povolny Ferenrc építőmester tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Megyeri Dávid Vallásellenes előítéletek címmel ír arról, hogy a fogyatkozó balliberális oldalt „lázban tartja az állítólagos klerikális nyomulás az iskolai oktatás terén. Nehezményezik, hogy egyes önkormányzati tanintézmények az eddigi fenntartó település óhajának megfelelően egyházi kezelésbe kerülnek… Azt a benyomást szeretnék kelteni, mintha az iskolák Rákosi-korszakbeli államosítása után most az egyháziasítása jönne. Pedig csak helyreáll a természetes állapot” – állapítja meg a cikkíró. Megyeri szerint a balliberálisok valójában az ateizmust, nihilizmust próbálják világnézeti semlegességként eladni. „Holott ez definitíve azt jelentené: valakinek mindegy, hogy katolikus, izraelita, buddhista vagy más vallásról van szó, egyformán becsüli mindegyiket. Az ateizmus ezért nem lehet egyenlő a hitbéli semlegességgel. Mivel elutasít minden vallást. Tehát éppen azok nem felelnek meg egyházellenességükkel a világnézeti semlegesség kritériumának, akik leghangosabban kérik számon. Az tudniillik olyasmit jelent, mint amit Kecelen terveznek. Hogy nem muszáj hittant tanulni. Vagy már az erkölcstan is üldözendő?” Megyeri azt is tényként szögezi le, hogy a piarista gimnáziumban még a marxizmust is alaposabban tanították, mint az állami helyeken. „Tudták, hogy ezzel fogják tanítványaikat leginkább zargatni. Paradox módon így világnézetileg részben semleges oktatást folytattak. Mert az az iskola világnézetileg tényleg semleges, ahol nem erőszakolják rá a tanulóra a hitbéli, filozófiai meggyőződését érintő kérdéseket. És az atyák senkit nem presszionáltak. Mindenki kialakíthatta saját egyéni világképét. Ha a különböző ateista felfogású iskolák ezt a szabadságot nem tudják biztosítani, nem felelnek meg a ballib követelményeknek sem. Ahol nem lehet a katolikus, református, evangélikus vagy izraelita vallásnak megfelelő hitoktatásban részesülni, kerülendők volnának tehát saját normáik szerint. Hány, a baloldal által sokra értékelt, világnézetileg semlegesnek kikiáltott iskola teljesítené ezeket a kritériumokat? Erős a gyanúnk: igen kevés. Ezért van szükség az egyházi intézményekre. A világnézeti sokszínűség megőrzése érdekében.”

Magyar Kurír