Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Bock és Surján fizetett című összeállításából kiderül: Bock József borászata fizette be eddig a legnagyobb összeget, 8 millió forintot az Összefogás az államadósság elleni alapba, a második Surján László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője 16 ezer euróval, több mint 4,2 millió forinttal, a harmadik pedig a hegyeshalmi határátkelőnél üzemelő csárda tulajdonosa hárommilliós adománnyal. Ezt Horváth Tihamér, az alap irányító testületének elnöke közölte. Tájékoztatása szerint a vezető politikusok közül Surján Lászlón kívül még Schmitt Pál államfő ajánlotta fel egyhavi jövedelmét (bruttó másfél millió forint), valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, szintén egyhavi fizetését (havi 1,1 millió forint). Ismeretes: a kormány április 6-án jelentette be, hogy Rédly Elemér győri katolikus plébános kezdeményezése nyomán hozza létre az államadósság elleni alapot, és oda befizethetnek azok a vállaltok és magánszemélyek, amelyek, illetve akik fontosnak tartják az államadósság elleni harcot.

A Magyar Hírlap (Ismét… 3.o.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától úgy értesült, hogy Veres András szombathelyi megyéspüspök lesz a máriapócsi búcsú ünnepi szentmiséjének főcelebránsa vasárnap. A szertartás fél 11-kor kezdődik a bazilikában. A búcsút az idén is zarándoklattal kötik össze, az ünnepi szentmise után, 14 órakor litániával ér véget a közös program. 

A Népszabadságban (14.o.) Torma Tamás Nem zarándokturizmus címmel mutatja be a Pannonhalmi Főapátság látogatóközpontjának új épületét, amely szerinte „rekultivációnak is felfogható: újrateremti a dombtetőt.”

A Magyar Hírlapban (8.o.) Kovács Emőke Fűzfő angyala és a jóság hite címmel emlékszik a kilencven éve született, 1945. március 23-án vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnára. Aznap a litéri óvóhelyen megjelent két szovjet katona, Magdolna hadakozni kezdett velük, hogy ezzel elterelje a figyelmet az ott rejtőző többi asszonyról. A katonák lelőtték. A cikkíró megemlíti Galambos Miklós egykori zalaegerszegi apátplébános nevét is, aki politikai üldöztetése idején írta meg Magdolnáról azt a könyvet, amelyet az ÁVH börtönéből való szabadulását követően, 1953-ban kezdett papírra vetni. Művét 1955-ben fejezte be, amelyet Magdolna szüleinek adományozott, akik évtizedekig rejtegették. A kézirat egy része végül széles körű összefogás eredményeként 2005-ben jelent meg. A cikkíró arra is emlékeztet, hogy Galambos Miklóst a BM emberei 1957-ben agyba-főbe verték, paptársait pedig terrorizálták. „Így kapcsolódik össze minden, ami Magyarországon a XX. század második felében történt és így futnak össze a karizmatikus életek szálai…” – írja Kovács Emőke. Egyúttal rámutat: Bódi Mária Magdolna szülővárosa, Balatonfűzfő és mártíromságának helyszíne, Litér hűen ápolja emlékét: „könyvvel, kiállítással, utcanévvel, emlékművel, szentmisékkel. Sírja Litéren zarándokhely lett. Ugyanitt a római katolikus templom színes üvegablakán átszűrődik a fény, rajta egy lány arca. Egy közülünk. Ahogy nézem, egyre bizonyosabb vagyok abban, hogy csak a jóság válthatja meg a világot. Ez a fűzfői angyal napjainkban különösen aktuális üzenete.” 

A Népszabadság (Virrasztás… 6.o.) és a Népszava (Virrasztás… 1.o.) is beszámolnak arról, hogy közös virrasztást tartott az Iványi Gábor vezette Magyarországért Evangéliumi Testvérközösség tegnap délután öt órától ma hajnalig az új egyháztörvény miatt.

Magyar Kurír