Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Egyházi adás… 1.,2.o.) részletesebben, a Magyar Nemzet (Katolikus Rádió… 2.o.) néhány sorban számol be arról, hogy a vidéki városok közül elsőként Székesfehérváron indult el a Magyar Katolikus Rádió ultrarövid-hullámú adása tegnap a 96,1 MHz-en. Spányi Antal megyéspüspök, a rádió vezérigazgatója a lapnak elmondta: miután a fővárosban már az év eleje óta sugároznak, terveik szerint az ország többi részében is pályáznak majd a lehetséges frekvenciákra. Székesfehérváron a 24 órában sugárzó adó műsorstruktúrájában naponta hatórányi önálló, a helyi közélet, kultúra és hitélet aktualitásairól beszámoló anyag is szerepel. A főpásztor közölte azt is: figyelik a pályázatokat, s ha lehetőség adódik, a jövőben több más településen is megszerzik a sugárzás lehetőségét. „Az egyház felismerte, hogy fontos a részvétel a tömegtájékoztatás ezen területén, és a visszajelzések alapján az emberek örömmel fogadják a katolikus rádió műsorát” – mondta Spányi Antal, hangsúlyozva: nem kereskedelmi, hanem közösségi rádiót működtetnek. Radetzky András, a katolikus rádió vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatott, hogy a műsorok készítésébe a Székesfehérvárott működő Médiacentrum, a Fehérvár és a Vörösmarty Rádió munkatársai is bekapcsolódnak. Hozzátette: a megyeszékhelyen nem építettek ki adásra alkalmas stúdiót, a helyi műsorkészítő műhely állítja össze az adásba kerülő műsorokat, s továbbítja őket a budapesti stúdióba. Onnan pedig azok szoftveres alkalmazással jutnak el Székesfehérvárra. Róth Péter, a város fideszes alpolgármestere kijelentette: a Magyar Katolikus Rádió az egyetemes értékek napi gyakorlattá tételéhez nyújt segítséget.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (2.o.) Csallósközi Zoltán rendező nyilatkozik, aki azokról a budapesti köztéri szobrokról készített dokumentumfilmet, amiket a háború után lebontottak, áthelyeztek, beolvasztottak, esetleg átfaragtak. Elmondta: mindenekelőtt visszaállíttatná Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök szobrát a Károlyi-kertben – most Székesfehérvárott látható –, és megreformáltatná az egykori mellékalakokat is. „Amikor a hazatérő Károlyi kinézett az ablakon, nem tetszett neki a szobor. Szólt a barátjának, a költőnek, aki maga mellé gyűjtötte a barátait, akik aztán 1947-ben le is döntötték” – idézte fel a botrányos eseményt Csallóközi, aki korábban forgatókönyveket írt azokról a vértanúkról, hitvallókról, akik boldoggáavatásukra várnak, az elmúlt években pedig többedmagával elkészítette a kereszténydemokrácia történetét is két részben. Jövőbeli terveiről elmondta: „Két szerzetesről szeretnék portréfilmet készíteni. Mindkettő a boldoggáavatási periódus előtt áll. Az egyik egy ferences atya, Károlyi Bernát, akinek hiába keressük a földi maradványait a 301-es parcellában, nem találjuk, a másik egy kivégzett pálos szerzetes, Vezér Ferenc. Példaértékű élete volt mind a kettőnek.”

Magyar Kurír