A Magyar Nemzet (9.o.) Vitatott erdélyi Krisztus-szobor című beszámolója szerint parázs vitába torkollott Erdélyben a Farkaslakára tervezett 22 méteres Krisztus-szobor megépítése. A szobor megálmodója, Zavaczky Walter székelyudvarhelyi szobrászművész szerint acélból készült alkotása „szép és így beleilleszkedik a tájba is.” Több építész viszont giccsesnek tartja a „pléhkrisztust.” A polgári napilap emlékeztet rá: a brazíliai Rio de Janeiro híres Krisztus-szobrát több országban is igyekeztek túlszárnyalni. Peru fővárosában, Limában június végén avattak fel egy 37 méter magas szobrot: Krisztus egy Bibliát tart a kezében. Ennél is nagyobb alkotás megépítését tervezik a horvátországi Splitben. Az orgánum felidézi, hogy tavaly novemberben a lengyelországi Swiebodzin nevű kisvárosban is monumentális Krisztus-szobrot emeltek, az alkotás talapzat nélkül 36 méter magas.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (3.o.) Keresztény érték címmel tudósít arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke tegnap Fonyódligeten, az IKSZ országos táborában azt mondta: a fontos értékeket a KDNP-nek a napi politikában is meg kell jelenítenie. A KDNP tudja világossá tenni, hogy a szolidaritás alapvetően keresztény érték, s a szociális igazságosságot is pártjának kell képviselnie.
A 168 Órában (27–29.o.) Krug Emília Máriások előnyben című írása szerint talán kevesen tudják, hogy hazánkat behálózzák a zarándokutak. „A sor idén egy újabbal, a Magyar Zarándokúttal bővült, s folyik egy grandiózus, 1400 kilométeres, az egész közép-európai térséget behálózó zarándokútrendszer kialakítása. A minta természetesen az egyre nagyobb biznisszé váló spanyol El Camino” – írja a szerző. A Mária-út a kelet-nyugati irányban Mariazelltől Csíksomlyóig, észak-dél felé pedig a lengyel Czestochowától a boszniai Medjugoréig tartana. A hét országon áthaladó, hatvan nap alatt bejárható zarándokútra felfűznék Közép-Európa számos kulturális és természeti értékét s az összes Máriával kapcsolatos emléket a térségben. Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület elnöke a lapnak elmondta: „Zajlik az utak kijelölése, bejárása, a honlap fejlesztése, a marketing kialakítása. A fő cél egy homogén zarándokszállás-hálózat kialakítása, hogy minden útnak induló tudhassa, mire számíthat.” Szabó Tamás úgy véli: a szállásonként tizenkét embert vendégül látni képes, főzési, mosási, szárítási, mosakodási lehetőségeket biztosító hajlékok kialakítása nemzetgazdasági szemmel nézve aprópénz a várható turisztikai bevételekhez képest.
Magyar Kurír