Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A HVG-ben (105.o.) Keresztes Imre Isten malmai című cikke szerint „Példa nélküli intézkedésekkel vizslatni kezdték az olasz hatóságok a Vatikán bankja átláthatatlan ügyleteit.” A cikkíró megemlíti azt is, hogy a Vatikán bankjának elnöke, Ettore Gotti Tedeschi a milánói katolikus egyetem professzora, pénzügyi etikát tanít. Részt vett a XVI. Benedek pápa által tavaly kiadott, az újkori kapitalizmust bíráló enciklika megírásában, és a banki morál helyreállítását zászlajára tűző Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter tanácsadója is volt. Tedeschi állítja: a mostani gazdasági válságért végső soron nem a bankok a felelősek, azok csak eszközök. Társadalmi krízisről van szó. „A 65 éves, ötgyermekes apa a megfelelő népességszaporulattal kiegyensúlyozott demográfiai viszonyokat tekinti az egészséges gazdaság legfőbb alapjának” – írja Keresztes Imre. A szerző szerint újabb csata várható a vatikáni–olasz pénzügyi fronton, miután az Európai Bizottság kutakodni kezdett a Katolikus Egyház Olaszországban élvezett adómentességei körül. „Brüsszel szerint az állami segítségre vonatkozó szabályokat sérti, hogy a Vatikán 100 ezer ingatlan után nem fizet adót. Köztük kórházak, klinikák, szállók után sem, holott csak a Szentszék Rómában lévő hoteljei, szállásai évi 700 millió euró jövedelmet hoznak. Az Európai Bizottság 8 milliárd euró adóhátralék behajtására számít. Az egyház viszont úgy véli, ha fizetésre kényszerítik, az súlyos csapást jelent jótékonysági tevékenységére.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Az elnök… 3.o.) közli, hogy a kereszténységre és a Szent Koronára való utalást is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata, amelyet a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban küldött el tegnap a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának.

A Népszabadság (Beemelnék… 1.,2.o.) beszámolója szerint az alkotmány-előkészítő eseti bizottság támogatta azt a kereszténydemokrata felvetést, hogy az új alaptörvénybe valamilyen formában kerüljön be, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti. A lap kiemeli: szakértők szerint ez felveti azt a kérdést, lesznek-e olyanok, akik az új alkotmány szövegére hivatkozva megpróbálják majd elérni az abortusz tilalmát vagy szigorítását. Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság egyik fideszes alelnöke úgy véli: ez egyelőre csak egy dogmatikai vita, amelyből nem következik az abortusztörvény szigorítása. „Ha ezt a jogot korlátlanul kiterjesztjük a magzatokra is, akkor nemhogy az abortusz, de a 72 órával az aktus után bevehető fogamzásgátló tabletta alkalmazása is tilos lenne. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség” – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: ezt sem a Fidesz, sem a KDNP nem akarja. A fideszes politikus közölte: ő ugyan a világ egyik legkegyetlenebb dolgának tartja az abortuszt, de ezt a véleményt nem emelné törvényi erőre. Tarnai Richárd, a kérdést felvető alkotmányos alapértékek munkacsoport KDNP-s vezetője elmondta: számukra fundamentális kérdés, hogy a magzat fogalma bekerüljön az alkotmányba. Azzal, hogy egyébként milyen jogszabályokat kell vagy lehet módosítani, nem foglalkoznak. Hozzátette: ha ez belekerül az alkotmányba, az azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság a későbbi döntéseinél ezt kell, hogy alapul vegye.

A Magyar Fórumban (A fehér vértanú 18.o.) Koltay Gábor filmrendező nyilatkozik, legújabb, Mindszenty – A fehér vértanú című dokumentumfilmjéről. Figyelmeztet: „Vegyük észre és tudatosítsuk magunkban, hogy milyen kiemelkedő történelmi személyiség volt Mindszenty bíboros, s miért kellene a magyar történelmi panteonban az őt megillető helyre helyezni. Negyed évszázados zalaegerszegi plébánossága idején az, amit akár épületekben, akár kezdeményezésekben vagy szervezettségben, tájékoztatásban, de mindenekelőtt a hit és erkölcs kérdéseiben megvalósított, a ma embere számára példamutató. Csak ilyen lelki-szellemi építkezés segítségével lehet újjáépíteni megrendült, szétesett lelkiállapotban lévő nemzetünket. De legalább ilyen fontos az édesanya, a szülő, a családi értékek tiszteletének közvetítése, és a rendíthetetlen hitnek a vállalása mindennemű megpróbáltatás ellenére is.” Koltay elmondta azt is, kiemelkedő mértékben járultak hozzá a filmhez a megszólaló főpapok: Erdő Péter bíboros prímás, Márfi Gyula veszprémi érsek, Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök, Veres András szombathelyi megyéspüspök, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes.

A Heti Válaszban („Keresztény… 26–28.o.) Bedő György, a keresztény szellemiségű Kairosz Kiadó vezetője nyilatkozik, aki elmondta: „Keresztény körökből is kárhoztattak, hogy – a kiváló teológiai művek mellett – miért vállalkozom politikai pamfletek kiadására. Mindig azt válaszoltam: olvassanak sok Aranyszájú Szent Jánost, nála vehemensebben senki nem bírálta a korabeli politikai állapotokat. Sokkal jobb, ha valaki hideg vagy meleg, mint ha langyos. A Népszavát, az Élet és Irodalmat ’stílusban’ még így sem tudtuk utolérni.” Somogyi Marcell interjúkészítő közbevetésére, hogy a kiadó Jean-Marie Lustiger-ről szóló könyvét a magyar katolikus egyház „liberális elhajlójának” tartott Várszegi Asztrik püspök főapát mutatta be néhány éve, Bedő György azt válaszolta: „Várszegi Asztrikot nem tartom olyan embernek, akivel ne tudnék eszmét cserélni vagy együtt dolgozni… Nem kell mindenben egyetértenünk. Nem vagyok szemellenzős jobboldali, nem hiszem, hogy ’odaát’ mindenki a sátán küldötte. Sok jóindulatú ember is van ott, csak a vezető helyeken nehéz nem kétségbe vonni a jó szándékot. Várszegi Asztrik viszont a Miért hiszek?-sorozatban is szerepelt, sőt, egyik friss kiadványunkat, A gyóntató éjszakája című kötetet is ő ajánlotta a figyelmünkbe – ami, úgy néz ki, sikeres lesz.”

Magyar Kurír