Napi sajtószemle 2.

A polgári napilapban (Múltra épülő remény 11. o.) nyilatkozó kalocsa-kecskeméti érsek attól tart, „az Európai Unió is felbomlásra ítéltetik, ha kulcsemberei nem keresik a lelki értékeket, ha kizárólag gazdasági ismérvek alapján akarják megoldani Európa népeinek a gondjait. Ha viszont visszatérnek azoknak az alapító atyáknak a szemléletéhez, akik lelkigyakorlaton vettek részt, mielőtt Európa országainak az intézményes egyesüléséről határoztak; ha ismét Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide de Gasperi elveit tartják szem előtt, talán csakugyan szép reményekkel tekinthetünk az Európai Unió által építgetett jövő felé.”

Bábel Balázs óriási kihívásnak nevezte, hogy mit és hogyan kellene tenni az elektronikus médiának és a reklámiparnak kiszolgáltatott emberekkel, „mindenekelőtt belülről kormányzottá kéne nevelni az ifjúságot. Ameddig nincs az ifjúságban elég akaraterő, hogy ellenálljon a kordivat, a technika, vagy a média kísértéseinek, minden igyekezetünk hiábavaló. Ezeknek olyan félelmetes a hatalmuk, hogy szinte képtelenség kellő hatékonysággal fellépni ellenük. Agymosott társadalomban élünk, a velem egykorú, de még a nálam 10-20 évvel idősebb emberek is a Rákosi-, vagy a Kádár-rendszerben szocializálódtak. Nincs pontos képük róla, hogy mi történik körülöttük a világban. Egyáltalán, hogy mit ér az emberi élet. A lelküket kellene átalakítani. De miként? Véghezviszi a csendes erő, amit nem bír az erőszak – vallotta Kunszt József, aki a mostaninál sokkal nehezebb időben, a Bach-korszak éveiben volt kalocsai érsek. Hatalmas iskolafejlesztő munkával próbálta az ország sebeit begyógyítani, a lakosság veszteségeit pótolni. Országos hírű jezsuita tanárokat hívott Kalocsára, nőnevelő intézeteket honosított meg a városban, tanítóképzőket működtetett… Díjat neveztünk el róla, s minden esztendőben azokat a nevelőket jutalmazzuk vele, akik a „csendes erő” szellemében oktatják Kalocsán a gondjaikra bízott fiúkat, lányokat.”

A főpásztor elmondta azt is: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Család vasárnapján, ami ebben az esztendőben december 26-ára, azaz a karácsonyi ünnep második napjára esik, 2011-et, mint a Család évét hirdeti meg. A családoknak nyújtott szolgálatainkkal a társadalomért is tenni szeretnénk, tevékenységünk során az úgynevezett leszakadó társadalmi csoportokról sem feledkezve meg. Megeshet, ezáltal is változtatni tudunk azon, hogy elveszítettük a karácsony lelki dimenzióit. Azt ismételgetjük, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, de azt már rég feledtük, ha tudtuk egyáltalán, hogy a hit ünnepe is. A tényt, hogy Isten sorsközösséget vállalt velünk, megalázott, szegény emberekkel, hit nélkül legalább olyan nehéz megélni, mint a szegénységet. Ám, ha visszatérünk a lelki értékhez…”

Az érsek Kalocsa és Betlehem testvérvárosi kapcsolatáról szólva emlékeztetett rá: „Még mint országgyűlési képviselő, Semjén Zsolt „járta ki” Kalocsa lakóinak, hogy Betlehemmel testvérvárosi kapcsolatba lépjenek. Zarándokként több alkalommal is meglátogatták a kalocsaiak Betlehemet, eztán a testvérvárosi kapcsolat is odavonzza őket… Megrendítő élmény a betlehemi barlangot látni, amely Szent Jusztin II. századi apologéta szerint Jézus születési helye, s a föléje épített bazilikát is, amely egyike a legrégebbi keresztény templomoknak. Most restaurálják, akár a mi székesegyházunkat.”

Magyar Kurír