Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Feltárul… 15.o.) beszámol arról, hogy kiállítás nyílik a Vatikán titkos archívumának anyagából a Capitoliumi Múzeumban. A tárlat vallástörténeti emlékei első ízben kerülnek a közönség elé, először állítják ki például a Luther Mártont kiátkozó pápai bullát is. A Vatikán a történelmi tisztánlátást akarja szolgálni azzal, hogy bemutatja a dokumentumokat, tekintet nélkül arra, hogy előnyös színben tüntetik-e fel az egyházat. A www.luxurnarcana.org portálon apránként fedik majd fel a kiállításra szánt dokumentumok sorát.

A Magyar Hírlap (Lesz… 6.o.) beszámolója szerint előzetes megállapodás született a cseh kormány és az egyházak között az államszocializmusban elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. Az egyházak elfogadták a kormány javaslatát, amely szerint az egyházak visszakapják egykori teljes vagyonuk 56 százalékát, nagyjából 3,1 milliárd euró értékben. Ezenfelül pénzbeli kárpótlást kapnának, harminc év alatt átszámítva összesen 2,4 milliárd eurót.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Az üldözők hozta szabadság címmel reagál az egykori demokratikus ellenzék tagjainak – többek között Magyar Bálintnak, Demszky Gábornak, Haraszti Miklósnak, Iványi Gábornak – az új egyházügyi törvényt bíráló nyílt levelére. Ugró szerint „Liberálisaink azért ragaszkodnak a voltaire-i tételhez is (nem értek egyet önnel, de mindent elkövetek, hogy kifejthesse a véleményét), hogy letámadhassák, lebunkózhassák, degradálhassák az övékétől elütő véleményt. Szabadságfelfogásukban is elsődleges szerepet kap a rend, a hagyományos értékek tagadása, az anarchia…” Ám a cikkíró úgy véli: „Az egyházi státust kapott felekezetek listája szakmai vagy tudományos szempontokkal aligha indokolható. Viszont a kimaradt, a továbbiakban az egyházakat megillető állami támogatásban nem részesülő felekezetek több ezer rászorulót (szegényeket, hajléktalanokat, betegeket, fogyatékkal élőket, romákat, drogosokat, elhagyott gyerekeket, magányos időseket) gondoznak, s bizony a szociális munka egyáltalán nem biznisz. A kormányzat ígéri, hogy megoldja a finanszírozást, de ez idáig még nem oldotta meg. Márpedig ez a kieső hónap elég hosszú idő ahhoz, hogy kiszolgáltatott emberek sorsát veszélyeztesse, akik semmiről sem tehetnek. S itt nem csak a levelet is aláíró, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségről van szó, amellyel szemben a méltatlan és gyalázatos elbánás is nagyon szándékosnak és tudatosnak tűnik, hanem több tucat, vallási küldetését komolyan vevő kisebb felekezetről.” Ugró rámutat: az eddig érvényben volt szabályozás szerint a bíróság jegyezte be az új felekezeteket. Ezentúl a parlament dönt a bejegyzésről, „… de a bemutatott példa jelzi, az sem ért hozzá. Novák Előd vagy Kósáné Kovács Magda (aki szerint az egyházak rátelepszenek az állami ünnepekre, lásd: augusztus 20.) szellemi utódai fognak vitatkozni és dönteni egy közösség hitének hitelességéről? Lehet, hogy még visszasírjuk az Európai Parlament zöldfrakciójának ’tárgyszerűségét’?” Ezért Ugró Miklós figyelmeztet: „Az európai biztosok reakciójától függetlenül a törvényhozóknak a lehető leghamarabb illenék korrigálniuk magukat, ezt követelné az általuk is sokat hangoztatott vallásszabadság szelleme.”

A Barikádban (Közös gyökerek 32-33.o.) Szűcs Balázs atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze nyilatkozik, aki már ötödik éve egyik főszervezője a Szövetség az Életért Tábornak, amelynek keretében idén közel ötszáz árva, illetve mélyszegénységben élő gyermeket üdültettek Csobánkán. A lelkipásztor elmondta: „Rá kell vezetnünk a gyerekeket arra, hogy bár a Kárpát-medencében sok száz kilométerre élnek egymástól, több állam területén, ők mégis ugyanannak a magyarságnak a részei.” Szűcs Balázs szerint a katolikus egyháznak „… elsősorban hitelesen kell bemutatnia, hogy mi is valójában a keresztény vallás, hogy mit jelent a katolikus hit. Szerencsére érnek minket pozitív élmények is, hiszen a táborok és más tevékenységeink kapcsán kereszteltem már fiatalokat, s vannak megtérők, illetve a tudatosabb vallásosság felé visszatérők is.” Balázs atya tényként állapítja meg, hogy napjainkban kevesen választják a papi hivatást, „Ugyanakkor pozitívum, hogy a választás tolódik a tudatosság irányába, tehát akik ezt a nem könnyű pályát választják, azok képesek hiteles életet élni. XVI. Benedek pápát egyszer megkérdezték, mit gondol, milyen lesz a katolikus egyház évtizedek múlva? Erre ő azt válaszolta, hogy nagyon kicsi, de nagyon erős. Úgy gondolom, hogy ebben nagyon is van igazság. Nem leszünk sokan, nem is fog olyan sok érdek fűződni ahhoz, hogy valaki ide tartozzon. Magyarul egy letisztultabb katolikus egyház képe rajzolódik ki a jövőben.”

Magyar Kurír