Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (13.o.) A Szent Péter tér megújul című beszámolója szerint restaurálni kell a Bernini híres oszlopcsarnoka övezte, vatikáni Szent Péter teret, hogy visszanyerje eredeti, 17. századi ragyogását. A munkálatok, amelyek a tér baloldali oldalán álló barokk oszlopcsarnoknál már megkezdődtek, harminc hónapon át tartanak majd. Fel kell újítani 376 oszlopot és pillért, 140 szobrot, 1200 méternyi balkont és párkányt, a Clementina és Gregoriana ikerszökőkutakat és a tér közepén álló, 1586-ban V. Sixtusz pápa által állíttatott egyiptomi obeliszket

A Magyar Nemzet (4.o.) Augusztus 15.: Szűz Mária ünnepe címmel közli, hogy tegnap és ma országszerte Mária megdicsőülésére emlékeztek, emlékeznek. Mátraverebély-Szentkúton vasárnap Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be ünnepi szentmisét, ma pedig Seregély István nyugalmazott egri érsek vezeti a szertartást.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) Délvidéki István-szobor címmel számol be arról, hogy felavatták a Délvidék első Szent István-szobrát vasárnap Apatinban, a nyugat-bácskai város alapításának ezredik évfordulója alkalmából. Varga Attila gödöllői kőfaragó-művész alkotását a település központjában, a templom mellett állították fel.

A Népszabadságban (20.o.) Miklós Gábor Koptok pápája III. Senuda címmel mutatja be a 88 éves egyházi vezetőt, abból az alkalomból, hogy augusztus 18-án hazánkba érkezik, és felszenteli egyháza első templomát Budapesten. III. Senuda negyven éve feje a húszmillió kopt keresztényt tömörítő ősi keresztény egyháznak. A cikkíró kiemeli, hogy III. Senuda verseket, teológiai tanulmányokat ír, aktív oktatója egyháza jövendő papjainak, és idős kora ellenére ma is aktív, a keresztény egyházak közötti jó kapcsolatok és a muzulmánokkal való párbeszéd híve. Miklós Gábor arra is kitér, hogy a koptok magyarországi központja a budapesti XVIII. kerületben van a Szemere-telepen, és a Selmecbánya utcai kopt templomnál nagyon dolgoznak ezekben a napokban. Készül a már létező és működő templom fölötti szinten a második szentély. A riport szerzőjének Júszef Halil atya, a budapesti közösség papja mutatta be a majdani második templomot. A budapesti kopt közösség kilencven családból áll, nemcsak egyiptomiak, de más arab országokból hozzánk települt keresztények és magyar betértek is vannak a hívek között. Júszef Halil atya elmondta azt is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatja III. Senudát, aki misén is részt vesz a budapesti Szent István-bazilikában.

A Magyar Nemzet (1.,5.o.) Harc és ármány az egyházi normatíváért címmel ír arról, hogy csökkentek a kis egyházak bizniszlehetőségei az új egyházi törvény miatt. Ezért a hitéleti tevékenységéről nem ismert, a Magyarországi Református Egyházhoz sem tartozó Kálvin János Református Presbiteri Misszió új megoldást keresett az egyházi normatíva lehívásra az államtól. Hiába kilincseltek, egyik történelmi egyház sem akart közösséget vállalni a külföldi offshore hátterű cégcsoporttal, „bármily nemes dolog is az idősek gondozása”, írja a lap, megemlítve: az Arany Alkony Idősek Otthona hozzájuk is tartozik. Miután mindenhonnan elutasítást kaptak, rávettek egy esztergomi görög katolikus papot, Cselényi Istvánt, hogy írja alá velük a fenntartói szerződéseket, mely iratokra a püspök jóváhagyását egyszerűen ráhamisították. Ezzel a hamis igazolással próbálták aztán a lehető leggyorsabban hozzájutni a 762 millió forintos normatívához. Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus püspök, ahogy tudomást szerzett az ügyről, leállította a pénzgyűjtési akciót, a papot elbocsátotta hivatalából, ügyvédje pedig büntetőfeljelentéseket tesz. A lap hozzáteszi Kocsis Fülöp ügytől való elhatárolódását is.

A Magyar Hírlap (2.o.) A szcientológia ellen? címmel közli az Origo értesülését, amely szerint a szcientológusok kizárása volt az egyik legfontosabb célja azoknak a módosításoknak, amelyekkel a zárószavazás előtt álló, KDNP-s képviselők által benyújtott egyházi törvényt írták át a Fidesz elnökségének kezdeményezésére. A döntés részleteit ismerő, névtelenséget kérő források szerint a Fidesz a szavazást megelőző hétvégén tartott elnökségi ülésén Kövér László házelnök kezdeményezte a változtatást kifejezetten annak érdekében, hogy a szcientológiai egyház a kiemelt státust semmi esetre se kaphassa meg.

Magyar Kurír