Napi sajtószemle

A Népszabadság (1.,8.o.) Pápai feloldozást nyerhetnek az abortuszon átesett nők, a Magyar Nemzet (8.o.) Fiatalok milliói várják a pápát címekkel számolnak be arról, hogy ma Madridba érkezik XVI. Benedek pápa, a XXVI. Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóra.
A Népszabadság kiemeli: „Szélsőséges megnyilvánulások előzik meg a katolikus fiatalok világtalálkozóját. Madridban legalább egymillió zarándok és több ateista tüntetés vár XVI. Benedekre.” A lap idézi néhány fiatal véleményét. Az El Mundónak nyilatkozó amerikai Kathe elmondta: tinédzserként gyakran lázadt az unalmasnak vélt misék ellen, de mára úgy érzi, megtalálta a hitét. A nigériai Mario Celestini húsz éve tért meg, papként dolgozik, és tökéletesnek tartja a katolikus egyházat. A brazil Mauro és Nycole szerint ideje lenne az egyházon belüli modernizációnak, de még így is reményt és optimizmust találnak a hitben. Mindannyian XVI. Benedek rajongóinak tartják magukat. A Népszabadság megemlíti azt is, hogy a madridi Parque de Retiróban 200 darab fából ácsolt mobil gyóntatófülkét is felállítottak, szombaton ezek biztosítják a tömeges bűnbocsánat helyszíneit. A madridi érsek közbenjárására gyónhatnak és feloldozást nyerhetnek az abortuszon átesett nők is. Az orgánum megjegyzi: őket eddig kiközösítette a spanyol katolikus egyház, annak ellenére, hogy a terhességmegszakítás évek óta legális Spanyolországban.
A Magyar Nemzet megállapítja: Spanyolországban nem mindenki fogadta őszinte lelkesedéssel az ifjúsági világtalálkozót és a pápalátogatást. A madridi kormánymegbízott tüntetési engedélyt adott azoknak, akik így akarták kifejezni vallás- és katolikusellenes érzéseiket, bár a Szentatya Madridba érkezése előtti napon a tüntetők között keresztyén hálózatok is képviseltették magukat. A május közepén megismert térfoglaló madridi „felháborodott” tiltakozók is azzal vádolják a kormányt, hogy közpénzből támogatja a találkozót. Ám a világtalálkozó pénzügyi felelőse, Fernando Giménez Barrioconal cáfolta, hogy egyetlen euró közpénzt is kaptak volna. Sőt az 55-62 millió euróra becsült szervezési kiadásokon túl Madrid több mint százmillió euró haszonra is szert tehet. A polgári napilap beszámol arról is, hogy a hatóságok őrizetbe vettek egy mexikói fiaalt, aki a találkozó egyik önkénteseként merényletre készült a felháborodottak ellen. 

A Népszava (Egyházi ingatlanokról… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Egyházi… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy huszonhárom volt egyházi ingatlan tulajdoni rendezéséről döntött tegnap a kormány: az 1,374 milliárd értékű kártalanítást az állam szeptember 30-áig fizeti ki az egyházaknak, illetve az ingatlanokat átadó önkormányzatoknak. A református egyházat ebből 758,7 millió forint összértékben húsz ingatlan érinti, míg a katolikusok setében 616 millió forint értékű ingatlanról van szó. A teljes egyházi ingatlanrendezési folyamat ősszel zárul, miután a kormány dönt a még rendezésre váró evangélikus igényekről is. A törvény szerint a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét 2011 végéig kell befejezni.

A Heti Válaszban (Hit, remény, szeretet 46-47.o.) Baritz Laura domonkos szerzetesnővér nyilatkozik, aki régebben a Pepsinél futott be szép karriert üzletasszonyként, ma pedig a keresztény gazdálkodásról szervez szakirányú továbbképzést a Corvinus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola közös kurzusán. Elmondta: „A bűn morális, az adósság pedig gazdasági kategória. Hitelt adni vagy felvenni, jó szándékkal, jó célra, mértékletes kamattal, nem bűn. Ha megvan a jó szándék és a jó cél, és vissza tudjuk fizetni a kölcsönt, akkor az nem bűn… Az államadósságnál a jó cél és jó szándék már kérdéses: az biztos, hogy az adósság felhalmozásakor nem minden cél volt nemes és erkölcsi szempontból megengedhető. Vannak jócskán olyan nemkívánatos elemei, amelyek miatt ez az adósságfelhalmozás nem jó. A bűn egyrészt egyéni szinten van, azoknál az embereknél, akik az adósságot felhalmozták, másrészt strukturális bűnné lett.” A szerzetesnővér a devizahiteleseket illetően kifejtette: „Ott legtöbbször nem kérdés a hitel jó célja: házépítés, lakásvásárlás, a család jóléte. Ez esetben azokat terheli felelősség, akik nem tájékoztatták a hitelfelvevőket a kockázatokról. A baj ezzel van, nem a hitel felvételével. De ha rendesen tájékoztatták az embert a kockázatokról, és ő mégis felveszi és belebukik, akkor az már az ő problémája.” Laura nővér szerint a devizahitelesek segítése a jelen helyzetben „… jó gesztus, emberbaráti tett, de rendszert nem szabad csinálni belőle. A tájékoztatásból kell rendszert csinálni. Ma már mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mit kockáztat. Aki ennek ellenére felveszi a devizahitelt, azon már nem segítenék állami eszközökkel, csak valamilyen rendkívüli esetben.” A domonkosrendi nővér arra is figyelmeztet, hogy a gazdaságban „… a talpára kell állítani azt, ami most a feje tetején van. Ma még az a felfogás, hogy a gazdaság működésében az ember csak eszköz, és az embert akarja igazítani a gazdasági törvényszerűségekhez. Paradigmaváltásra van szükség: azt mondjuk, a gazdaság emberközpontú.” A keresztény elveket valló vállalkozásokról Baritz Laura kifejtette: „Ők mondják, hogy kiugró profitra soha nem fognak szert tenni, de mérsékelten növekedni tudnak. Korábban végeztem egy felmérést, amely bebizonyította, hogy ugyanolyan arányban vannak köztük kiugróan, átlagosan és kevésbé sikeresek, mint egyéb cégeknél a világon. Arra vonatkozóan pedig empirikus kutatások vannak, hogy az etikusság hosszú távon megéri: mivel tisztességesen gazdálkodnak, jó a hírük, ezért bizalmat ébresztenek. A bizalom pedig a gazdaság egyik legfontosabb segítője.”

Magyar Kurír