Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa spanyolországi apostoli útjáról
A Népszabadság (3.o.) Négy fiatalnak gyónt XVI. Benedek címmel részletesebben, a Magyar Nemzet (1.o.) A pápa üzenete és a Magyar Hírlap (6.o.) Egymillióan hallgatták címekkel néhány sorban számolnak be a Szentatya madridi látogatásának utolsó napjáról.
A Népszabadság kiemeli, hogy a szombat esti hatalmas vihar átírta a szertartás eredeti forgatókönyvét, az ítéletídő miatt félbe kellett szakítani az esti misét, a szél még a beszéde szövegét is kitépte a pápa kezéből. Le kellett tenni a tömeges áldozásról is, mert felborultak a Parque del Retiróban felállított mobil gyóntatófülkék is. Az ott elhelyezett 600 ezer ostyát végül nem sikerült kiosztani, a pápa lelki feloldozásban részesítette a megjelenteket. „Viszont XVI. Benedek is meggyónt, eddig példátlan módon, négy előre kiválasztott fiatalnak. A két fiút és a két lányt a szervezők közül sorsolták ki” – emeli ki a Népszabadság, elismerve: „Sem a tüntetők, sem az időjárás nem tudta tönkretenni XVI. Benedek négynapos madridi látogatását, a vizit csúcspontja a vasárnapi, másfél millió zarándokot vonzó mise volt.” A lap azt is megemlíti, hogy José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő felvetette: a Vatikán hasson oda, hogy a baszk katolikus egyház támogassa a megbékélési folyamatot Baszkföldön. Most jó esély kínálkozik a megbékélésre, különösen, ha az egyház is segít – mondta Zapatero, aki a lap szerint az ETA felszámolásával szeretné biztosítani a helyét a történelemkönyvekben. Az orgánum emlékeztet rá: a baszk klérus a 2000-es évek előtt egyértelműen az ETA mögött állt, azóta viszont érezhető a távolodás a terroristák és az egyház között.

Szent István ünnepéről
A Magyar Hírlap (2.o.) Meg kell állítani nemzetünk fogyását, a Magyar Nemzet (3.o.) Visszatérés Szent István alapjaihoz címekkel számolnak be az augusztus 20-ai, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepi szentmiséről, kiemelve Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek szavait: „Ha sziklára építjük a házunkat, odakint pusztíthatnak viharok, tombolhatnak válságok, az építmény ellenáll a természet erőinek. Ez igaz egy nemzetre is: államalapító szent királyunk, I. István egy mindennél erősebb alapra, mégpedig magára Jézus Krisztusra építette országát. Így kialakulhatnak belülről vagy kívülről gyötrő gazdasági, kulturális vagy társadalmi vészhelyzetek, a krisztusi alapon álló nemzet ellen tud majd állni a nehézségeknek.” Idézik a lapok Pápai Lajos győri megyéspüspököt is: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, büszkék lehetünk kultúránkra, hagyományainkra, hőseinkre és szentjeinkre, ezért kereszténységünknek a mai kultúrában is meg kell testesülnie, hogy jövőnk legyen.”

A Magyar Hírlap (Magyarország… 3.o.) kormánypárti politikusok ünnepi beszédeiről beszámolva kiemeli, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi és közigazgatási miniszter Veszprémben elmondott beszédében meghatározó döntésnek nevezte, hogy Szent István király a kereszténységet választotta, és elkötelezte Magyarországot a nyugati kultúra mellett. Hazánk helyét mindig a Nyugat-Európához kötődés jelölte ki, ez Szent István öröksége. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hódmezővásárhelyi polgármester az általa vezetett város augusztus 20-ai ünnepségén hangsúlyozta: ma is kell egy igazodási pont, mely István király idejében a kereszténység volt. Lázár leszögezte: a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékei napjainkban is igazodási pontként szolgálnak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Tatán elmondott ünnepi beszédében emlékeztetett rá: Szent István az uralkodóház sorskérdésein túllátva, prófétai lélekkel ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába. Ezzel a nálunk éppen csak meggyökerező római katolikus egyház híveinek régi-új istenanya iránti szeretetéhségét is kielégítette. „Azóta Magyarország, legyen bármekkora, Regnum Marianum, Mária országa” – mondta az államtitkár.

Magyar Kurír