Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (A kerecsendi keresztanya 25–27.o.) E. Román Kata, a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője nyilatkozik, aki öt gyermek édesanyja, s emellett öt cigány gyermek keresztanyja is. Minden évben táborozni viszi községük, Kerecsend – ahol a helyi egyházközség képviselőtestületének világi elnöke – legelesettebb sorsú gyermekeit. E. Román Kata elmondta, hogy a cigány gyerekek körében megtanulták, „… mindegy, koszos vagy tiszta, szép vagy csúnya, buta vagy okos az ember, mégis valamiképp Isten remekműve, és ő nem teremt se fölöslegeset, se selejtet… Isten szeretete emberi közvetítőkön keresztül működik. Ha bennünk ezt a szeretetet megtapasztalják, akkor juthatnak el oda, hogy kezdeni akarjanak valamit a saját életükkel. A mi felelősségünk, hogy el tudják hinni: fontosak, értékesek, szükség van rájuk éppúgy, mint szerencsésebb sorsú társaikra… A keresztény cigány családok is sokféle felekezethez tartoznak. A falun belül eredetileg mind katolikusok voltak, de az egyház nem tudta megtartani őket. A magyar hívek sem mindig elfogadók sajnos. A gyanakvás, az elutasítás, aminek, nem vitatható, hogy a sokszor rossz tapasztalatok is alapot adnak, sok bajt okoz. Ugyanakkor a más-más felekezetekhez tartozás magát a cigányságot is megosztja. Lassan, apránként gyűjtöttük magunk köré a gyerekeket. Komolyan gondolom, hogy egy az Isten. Nem az a cél, hogy holnapra tökéletes kis katolikusok legyenek, hanem az, hogy Isten szeretetét és saját emberi méltóságukat képesek legyenek megélni, és az ezzel járó felelősséget is megérezzék. Ez az első és legfontosabb. Egyébként értéksemleges nevelés nincs. Istengyermeki méltóságunkat megélni: ennél nincs nagyobb szeretet és öröm. A gyerekek összegyűjtésében fontos és jó állomás volt, épp a felekezeti megosztottság miatt, a táborok mellett az énekiskola, ahol autentikus magyar és cigány népénekeket tanultak, de meséltünk legendameséket, és tanultunk imádkozni is. Farsangkor erre alapozva cigány-magyar táncházat szerveztünk, kétféle zenével, tánctanítással. Szeretnénk, ha a cigány gyerekek saját értékeiket is megismernék. Ha valaki elveszíti gyökereit, soha nem lesz teljes ember, mindig hiányozni fog neki valami.” E. Román Kata elmondta azt is, nem remélt ennyit, „de természetesen még többért imádkozom. Azért, hogy a cigány gyerekek és szüleik, valamint a magukat magyarnak mondó gyerekek és felnőttek képesek legyenek együtt a szeretet közösségét megélni. Mert akik szemöldöküket összehúzva a cigányok megrendszabályozását követelik, valószínűleg szintén gondban vannak, frusztráltak, elhagyatottak és kétségbeesettek. Őket is be kellene szeretni ebbe a körbe. Ehhez gyűjtöm az erőt.”  

Ugyancsak a Magyar Demokrata (Hűségben a hazáért 20–24.o.) bemutatja a Pilisszentivánon élő Kovács házaspárt, akik öt gyermeket nevelnek, s vallják, nem véletlen, hogy a Jóisten éppen oda helyezi az embert, ahol szükség van rá. A szülők mindketten pedagógusok, s gyermekeikkel együtt tagjai a Fokoláré Mozgalomnak. A legnagyobb gyermek, a kémiai kutatónak készülő Bertalan elmondta: „ez egyike azoknak az irányzatoknak, amelyek napjainkban az egyház megújításáért és a kereszténységért küzdenek. Számomra ez a közösség egy második otthon, kapcsolatokkal, barátokkal, és úgy gondolom, ha van jövője a kereszténységnek Európában, annak egyik pillére a miénkhez hasonló egyházi mozgalmak kiszélesedése lehet.”

A Magyar Nemzet (Emlékhelyként… 4.o.) beszámolója szerint új stratégiát dolgozott ki a fővárosi Regnum Marianum-templom újjáépítésével kapcsolatban a Váralja Szövetség. A lap emlékeztet rá: a civil szervezet még márciusban kezdeményezett aláírásgyűjtést ennek érdekében, ám a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményben akkor úgy reagált, hogy nem kívánja újjáépíteni a Rákosi Mátyás által 1951-ben leromboltatott templomot, mert ehelyett az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye a kilencvenes években a Zoborhegy téren nagy templomot és plébániát építtetett Regnum Marianum néven. Pitz Dániel, a Váraljai Szövetség egyik vezetője a lapnak elmondta: egy ökumenikus, szakrális jellegű, nemzeti történelmi emlékhelyet alakítanának ki a Városliget peremén, de a templom eredeti tervei alapján.  

Ugyancsak a Magyar Nemzetnek (A baptisták… 4.o.) Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház és a Magyar Baptisták Világszövetségének elnöke elmondta: kiáll a baptista egyház azon evangéliumi, hiteles egyházak mellett, amelyek első körben nem kerültek az elismert felekezetek közé az új egyházi törvény értelmében. Mészáros többek között a metodistákat, az adventistákat, az Üdvhadsereget és a Golgota Keresztény gyülekezetet nevezte meg, amelyek szerinte megfelelnek az egyház kritériumainak. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés őszi ülésszaka napirendre tűzi ezen egyházak törvényes elismerését. A hazai baptisták vezetője egyébként üdvözli az új egyházi törvényt, amely a húsz évvel ezelőtti, számtalan szakadást és megosztottságot generáló ultraliberális törvény helyébe lép majd.     

A Magyar Hírlapban (Aki… 13.o.) a 93 éves Mészöly Dezső költő, műfordító nyilatkozik, aki a Mindenhatóval való kapcsolatát magától értetődőnek tartja, soha egy percre sem merült fel benne, hogy ne higgyen Istenben. A Teremtő nagyságának kifejezésére Berzsenyi Dánielt ódáját idézte: „Léted világít, mint az égő Nap,/ de szemünk bele nem tekinthet.”

Magyar Kurír