Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Kárpótolják… 9.o.) beszámolója szerint történelminek nevezett megállapodás született Prágában az egyházi kárpótlás ügyében. Egy tizenhét éves átmeneti időszakban állapodott meg a kormány az egyházakkal, ez idő alatt az államtól még kapnak pénzügyi támogatást. Jirí Besser kulturális miniszter közölte: az átmenti időszak első három évében az egyházak még az eddigi éves támogatást – mintegy 1,4 milliárd koronát – fogják kapni. A negyedik évtől kezdve évente öt százalékkal csökken az állami támogatás mértéke. Ha a parlament is elfogadja a megállapodást, a törvény 2013 januárjában lépne életbe. Az ellenzéki szociáldemokraták és kommunisták ellenzik a megállapodást, mondván, az államnak nincs elég pénze a kifizetésekre. Jan Sebek egyháztörténész pedig a jövő legnagyobb kérdésének nevezi, hogy az egyes egyházak hívei hajlandók lesznek-e bekapcsolódni egyházuk fenntartásába. A cseh állam által jelenleg folyósított 1,4 milliárd korona alapvetően az egyházi személyiségek bérének a fedezete. Az egyházaknak még nem sikerült véglegesen megegyezniük arról, hogy miként osszák el egymás közt a vagyont. Az 1948-as állapotok szerint az elkobzott vagyon 98 százaléka a katolikus egyházé volt. A polgári napilap emlékeztet rá: Csehország Európa egyik legkevésbé vallásos állama, a lakosság mindössze egyharmada tagja valamelyik egyháznak. 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Szabó Anna Közös ügyeink címmel méltatja a Böjte Csaba által megálmodott és e héten útjára indult Szent István-tervet, kiemelve a ferences szerzetes gondolatait: „Szeretném elmondani minden embernek, hogy jó dolog jónak lenni, jó dolog egy-egy gyereknek a hóna alá nyúlni, felemelni, hogy nem igaz az, hogy nem lehet, hogy nem érdemes. Össze kell fognunk, és becsületes munkával ezt a szép Kárpát-medencét újból tündérkertté kell varázsolnunk.” A cikkíró rámutat: „A közös célokba vetett hitet könnyű volt eltékozolni, ám annál nagyobb munka lesz visszaszerezni. A magyar társadalom ma Európában a legbizalmatlanabb és a legzárkózottabb. A közösségi kapcsolatok rendezésében és a bizalom újraélesztésében olyan hiteles személyek képesek segíteni, mint például Böjte Csaba, aki a tündérkert szép házából kis szigeteket épített, amelyek szép lassan összeérhetnek.”  

Szintén a Magyar Nemzet („A dal…” 15.o.) beszámol arról, hogy augusztus 20-án Beregszászon ezúttal a ráti Szent Mihály-gyermekotthon előadásában volt látható-hallható Dés László-Nemes László Valahol Európában című musicalje, amely Radványi Géza és Balázs Béla azonos című, 1947-ben készült filmjéből készült. Az előadás fővédnökei Schmitt Pálné Makray Katalin és Majnek Antal munkácsi megyéspüspök voltak. A szerzőpáros lemondott minden jogdíjáról. Az orgánum beszámolójából kiderül, hogy a mostani előadás létrehozásában kiemelt szerepe volt Szűcs Balázsnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészének, aki még káplánként, 2006-ban megrendezte az István, a királyt. 

A Népszabadság (Elhunyt… 2.o.), a Magyar Nemzet (Elhunyt… 14.o.) és más lapok is beszámolnak arról, hogy életének 77. évében elhunyt Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész, karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzene Tanszakának volt vezetője, a gregorián zene és a jelenlegi liturgikus zene kiemelkedő kutatója, szakértője.  

A Népszavában (Az elfelejtett zsinagóga 1.,6.o.) Joszi Ben Nun izraeli kutató nyilatkozik, aki elmondta: nemcsak a hazai zsidóság számára képez értéket, de a magyar és európai kultúrának is szerves része a budai Várban található askenázi zsinagóga. A kutató nagy álma, hogy az egyedülálló műemlék, ami eredeti formájában 1526-ig működött és Európa egyik legnagyobb zsinagógája volt, kétszer akkora, mint a világhírű prágai, végre előkerüljön a föld alól. Ha sikerülne kiásni, akkor itt lehetne elhelyezni a középkor idején Európában élt askenázi zsidóság múzeumát, előadóteremmel, múzeumbolttal, ami növelhetné a Várnegyed idegenforgalmi látogatottságát.

Magyar Kurír