Napi sajtószemle

Az erdon.roSzent László király himnusza fog szólni a nagyváradi városháza tornyából címmel közli, hogy a Szent László Napok keretében felcsendül majd a nagyváradi városháza tornyából Szent László király himnusza a Csökmői Fúvószenekar előadásában. A lovagkirály szentté avatása idején, 1192 után Váradon íródott himnusz középkori zenetörténetünk egyik legfontosabb alkotása. Az úgynevezett toronyzene egy 17. században divatos német műfaj, illetve rézfúvókra írt többszólamú zene, melyet annak idején a napszakok jelzésére a városháza tornyában vagy templomtoronyban adtak elő. A Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar jóvoltából már a tavaly megtapasztalhattuk ezt a különleges zenei élményt, amikor is a nagyvárad-újvárosi református templom magasából szólt a fúvós muzsika. A hagyományt folytatva, a második alkalommal megrendezésre kerülő Szent László Napok második napján, június 27-én, pénteken újra találkozhatunk a zenekarral. Játéku 15:30-kor kezdik a Körös áruház előtt, majd a Holnaposok szoborcsoportnál folytatják 16:30-kor. 17 óra 15 perckor érnek a Városházához, melynek tornyából a zenekar néhány tagja fúvós hangszerekre átkomponált, Szent Lászlóhoz írt régi dalokat szólaltat majd meg, többek között az említett himnuszt.

A szekelyhon.ro Búcsú Szárhegyen: Máriától Máriához címmel számol be a szárhegyi ferences kolostor Mária-szentélyénél kedden megrendezett búcsúról. A hírportál kiemeli: hálát adni a csíksomlyói búcsús kegyelmekért, megosztani ezeket az itthon maradottakkal, részesülni a kegyelmekből – évről évre ezért gyűlnek össze helyiek és a környező települések hívei a Kis Somlyó-búcsúnak is nevezett ünnepségre, melyet hagyományosan a Szent Antal-kilenced keddjének egyikén szervez Szárhegyen a ferences rend. „Az Úrral való találkozás a célja minden zarándoklatnak” – mondta prédikációjában Páll Leó szárhegyi származású szerzetes, aki jelenleg a szászsebesi ferences teológus testvérek nevelője. Kifejtette: életünk egy nagy zarándoklat, amelynek a végső célja Isten és az ő országa. Ahhoz, hogy felkészüljünk az Istennel való találkozásra, az úton szükség van fáradtságra, nehézségekre. Párhuzam vonható a búcsús zarándok és a földi életét élő ember „csomagja” között: nehézségeket, kellemetlenségeket szül, ha nagy terhet cipel a zarándok, mint ahogyan a felhalmozott anyagiak eltávolítják az embert az igazán lényeges dolgoktól. „Aki erre a földi életre rendezkedik be, annak egyre több dolga van. Azokra sincs ideje, akik fontosak számára, nincs ideje arra sem, hogy Istennel szóba álljon” – fogalmazott az ünnepi szónok. Páll Leó a vezeklő életmódra tért kereskedő példájával érzékeltette: nem elég kerülni a bűnt azért, hogy el ne kárhozzunk, nem elég azért igyekezni a jóra, mert félünk a poklok kínjaitól, nem elég csak azért tenni jót, hogy elnyerjük az örök élet boldogságát. Ha találkozunk Istennel, nem kell többé attól tartanunk, hogy elpazaroljuk életünket” – mondta a szónok, majd így szólt a búcsúzókhoz: „Máriától Máriához jöttetek”. Ugyanaz a Szűzanya van jelen bárhol a világon, mint akivel a zarándokok Csíksomlyón találkoztak, mint ahogy az Úr Jézus is mindenütt jelen van. „Itt is találkozhattok vele, de szükség volt a zarándokútra, hogy itthon a megszokott környezetben is tanuljatok meg találkozni Istennel. Mária segített nektek találkozni Jézussal, segített őt befogadni és hazahozni. A szívetekben veletek jött az Úr Jézus, hogy megosszátok az itthon maradottakkal” – szólt az üzenet azokhoz, akik zarándokként vettek részt a csíksomlyói búcsún. Leó testvér a zarándokok misszionáriusi feladatáról szólva kiemelte: „Menet találkozni mentetek, jövet üzenetet hoztok. Küldetésetek van. (…) Isten áldásával tértetek haza, és ezt közvetítitek számunkra is. Isten áldásának a közvetítése a legnemesebb feladat”. A szónok figyelmeztetett: a zarándokok elsősorban életmódjukkal tudják átadni az itthon maradottaknak Isten üzenetét. „Legyünk mindnyájan egymás számára közvetítők, hogy Isten áldja meg Szárhegy népét, családjaitokat, azokat a helyiségeket, ahonnan ide zarándokoltatok”

Ugyancsak a szekelyhon.ro Művészet és jótékonykodás címmel ad hírt arról, hogy a pünkösdi időszakban a csíksomlyói Szent István Kollégium étkezdéjében jótékonysági tárlat volt látogatható. Tizenhat csíki alkotó negyven munkája képezte a kiállítás anyagát, az alkotásokat meg is lehetett vásárolni. A bevétel egy részét az iskolát működtető, Böjte Csaba által vezetett Szent Ferenc Alapítványnak adományozták. Moldován Zsolt festőművész a hírportálnak elmondta: Csata Jenővel, Miklós Istvánnal és Bács Béla Jánossal döntöttek úgy, hogy azoknak a családoknak, amelyek nyaranta árva gyerekeket fogadnak be és látnak el, adnak cserébe egy-egy képzőművészeti alkotást. Jelezték Böjte Csaba ferences szerzetesnek a szándékukat, aki egyszer megmutatta nekik a csíksomlyói Szent István Kollégium étkezdéjét, ami kiállítóteremnek is alkalmas. Innen származott az ötlet, hogy ezt a kezdeményezést jó lenne jobban kiterjeszteni, és pünkösdkor egy nagyobb szabású, jótékonysági tárlatot lehetne szervezni. A kezdeményezőkhöz csatlakoztak ismertebb művészek is, mint Ádám Gyula fotóművész, valamint Botár László, Xantus Géza és Csillag István képzőművészek. „A művészeteket és az adományozást szerettük volna összekapcsolni. Volt, aki a megvásárolt alkotások teljes értékét, volt, aki egy részét ajánlotta fel a Szent Ferenc Alapítványnak” – mondta Moldován Zsolt.

A Heti Válaszban (Katolikus és közszolgálati 6.o.) Szikora József, a tízéves Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője nyilatkozik. Elmondta: „A művészetekben, az építészetben és sok más területen az Egyház együtt halad a világgal, sőt sok területen mintaadó. Így van ez a médiában is: a Vatikáni Rádió vagy a Magyar Kurír katolikus hírportál nincs lemaradva más médiumokhoz képest. Az Egyház felismerte: a média kiváló eszköz az evangélium hirdetésére – ezt szolgálja a rádió is… Az Egyház szerint a sok csodálatos dolog között, amivel az Úristen az embert megajándékozta, az egyik legcsodálatosabb a média. Persze sok jogos bírálat is éri ezt a területet, a közönség pedig, miközben eszementen fogyasztja a médiát, nem becsüli a tartalmak készítőit. Az Egyház viszont alkalmas eszköznek tekinti a médiát arra, hogy hirdesse az örömhírt, hogy aki keres, az találjon, aki úton jár, el ne tévedjen. Ma, amikor XVI. Benedek és Ferenc pápa is a Twitteren blogol, természetes, hogy az Egyháznak az internethasználattal is foglalkoznia kell.” Az MKR főszerkesztője elmondta azt is: „Spányi Antallal értek egyet, aki szerint nem érhetjük be azzal, hogy édes limonádéval itatjuk az embereket, hiszen ők tiszta vizet akarnak. Az emberek nem ostobák: ha csak bulvárt kapnak, kénytelenek azt fogyasztani, de ha minőséget adunk nekik, szeretni és értékelni fogják… Teljes mértékben a közszolgálatiságra törekszünk, a szigorúan vallási tartalom csupán tíz százalék. Óránként vannak politikai hírek, de léteznek kulturális, irodalmi, gazdasági, reggeli zenés műsoraink, és ugyanúgy megjelenik nálunk a kemény rock, mint az opera.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír