Napi sajtószemle

A karpatinfo.net Ferenc pápa felhívást intézett a világhoz a menekültek érdekében címmel számol be arról, hogy a Szentatya aszerdai általános kihallgatás végén felhívással fordult a világhoz, amelyben rámutatott: növekszik a menekültek száma, és ezekben a napokban is ezreknek kellett elhagyni otthonukat. „A különböző vallású, számos országból menekülő családok milliói drámai történeteket élnek meg, és olyan sebeket viselnek, amelyeket nehezen lehet orvosolni. Álljunk közel hozzájuk, osztozzunk a jövőtől való félelmükben és bizonytalanságaikban, konkrétan könnyítve szenvedéseiken. Az Úr támogassa azokat a személyeket és intézményeket, amelyek nagylelkűen tevékenykednek azért, hogy befogadják, méltóságot és reményt nyújtsanak a menekülteknek. Gondoljunk arra, hogy Jézus is menekült volt, el kellett menekülnie Szent Józseffel és Szűz Máriával Egyiptomba, hogy mentse életét. Imádkozzunk Szűz Máriához, aki ismeri a menekültek fájdalmait, hogy álljon e testvéreink mellé. Szűz Mária, menekültek anyja imádkozz érettünk!” – fohászkodott a pápa (Lásd tegnapi, június 18-ai számunkban a Ferenc pápa felhívást intézett a világhoz a menekültek érdekében című beszámolónkat – a szerk.)

A Heti Válaszban (29-31.o.) G. Fehér Péter Feléled a középkori iszlám állam? címmel figyelmeztet: sosem látott veszélyként fenyegeti Európát, hogy Irakban vérengző vallási fanatikusok kerülhetnek hatalomra, akik a térség arab országaiból hatalmas iszlám kalifátust akarnak létrehozni. A drámai események felkorbácsolhatják a vallási hevületet a Nyugat-Európában élő 60 millió muzulmán körében is. Az iszlám fanatikusok nyugat-európai muzulmánok soraiból toboroznak híveket, majd a kiképzett harcosokat visszaküldik, hogy az öreg kontinensen terrortámadásokat hajtsanak végre – írja a cikk szerzője.

A kronika.ro Templomokat találtak a vár alatt című tudósítása szerint jelentős eredményeket hoztak a nagyváradi várfelújítás alkalmával zajló régészeti kutatások: a fejedelmi palota délnyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak, nevezetesen a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony-templomra. A hírportál megjegyzi: a székesegyház elhelyezkedéséről volt pontos információ, de a most felfedezett Kisboldogasszony-templom elhelyezkedése meglepte a szakembereket. A kutatásokban részt vevő Mihálka Nándor elmondta: a templom két fázisban épült, a római kori félköríves szentélyt az 1300-as évek második felében bontották le, és egy gótikus templomot építettek a helyére. Ennek fennmaradása a 16. század közepére tehető, amikor is a protestáns megszállás idején vagy megsemmisítették, vagy Bethlen Gábor fejedelem elrendelésére lebontották. „Számunkra is meglepetés volt, amit találtunk, és szerencsére sikerült megegyezni a polgármesteri hivatallal arról, hogy teljesen feltárjuk az épületegyüttest, és a romokat a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyük” – magyarázta a régész. Szavaiból kiderült: a nagyváradi várat 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – kezdték el felújítani, és azóta már végeztek az első szakasz 84 százalékával, illetve a második szakasz 69 százalékával. A munkálatok jövőre fejeződnek be, egyelőre az ütemtervnek megfelelően haladnak. Mihálka Nándor hozzátette: a restaurálás határidőn belül halad, a régészeti feltárások váratlan eredményei viszont pluszmunkát hoznak. Az épületegyüttes romjainak „kiaknázása” miatt tervmódosításra is szükség van, hiszen a fejedelmi palotának erre a részére eredetileg restaurátorközpontot terveztek. Módosul a földszinti rész nyugati oldalának kihasználtsága, amit hozzácsatolnak a múzeumhoz, hogy a leletek a város- és a vártörténeti múzeum szerves részét képezzék.

A szekelyhon.ro Útszéli keresztek felújítása Szárhegyen címmel emlékeztet rá: árvíz, tűzvész után, betegségből való felgyógyulást követően állították az útszéli kereszteket. Szárhegyen ezek száma harminckettő, felújításukat egy helybéli kezdeményezte, de sokan siettek segítségére. A községben úgy tartják, a fiatalságot nem szabad keresztvetőhely nélkül hagyni. A hírportál tudósításából kiderül: az út menti keresztfák állapotának feljavításán dolgoznak Szárhegyen, ehhez adott 3000 lejes támogatást a község önkormányzata. A harminckét keresztből több mint húsz valamilyen beavatkozást igényel. Czimbalmos Attila restaurátor elmondta: „Lévén, hogy fakeresztekről van szó, és esőnek, hónak kitett helyen állnak, ráadásul hagyományos módszerrel, enyves krétával festették le annak idején, a korhadás veszélyezteti. Ezt a romlást kell megállítani, szem előtt tartva a legfőbb szabályt: módosítani tilos, az eredeti állapotot kell megtartani, az állagot megőrizni”. A restaurátor kijelentésének nem mond ellent, hogy néhány bádogtetős keresztre most zsindely kerül. Ez ugyanis az eredeti állapot, a 100-150 esztendős keresztfák teteje eredetileg zsindely volt, később cserélték bádogra. Már feljavítottak öt keresztfát, a munka folytatódik, év végéig a tervek szerint be is fejezik. Az anyagi alap megpályázását, a koordinálást a Torzsások Kulturális és Turisztikai Egyesülete vállalta fel, ám az értékmentő munkáért még sokakat illet köszönet. Szívesen segítenek a keresztek szomszédságában lakók, vállalkozók, szilárdítják a talapzatokat, szárhegyi asztalosműhelyekben is zajlik a munka, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ számos alkalmazottja is kiveszi részét a felújításból. A torzsások és segítőik az útszéli keresztek jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet, példát mutatni akár Székelyföld többi településének is, hogy nem szabad ezen értékeket veszni hagyni. Külön megemlítik a kezdeményező Szabó József nevét, aki éppen egy esztendeje látott hozzá az első köztéri kereszt felújításához. A nyugdíjas cipész a tavalyi Szent Antal-búcsúra fejezte be a kolostor melletti kereszt rendbetételét, újrafestette a korpuszt, mi több, a virágtartót is. A kérdésre, hogy mi ösztönözte e cselekedetre, csak annyit mondott: „Mert kereszt kell mindenkinek, a fiatalságot sem hagyhatjuk keresztvetőhely nélkül”. Szintén Szabó József vette számba a községben fellelhető többi keresztet, az általa készített fényképekből a káposztafesztiválon nyílt kiállítás és született ösztönzés az összefogásra. Hangsúlyozta: „Ezeket cifrázni nem szabad, de veszni hagyni sem, mert mindegyiket a hála, a remény, a hit állította.” Szabó József idős társaival együtt több történetet is tud, mely egy-egy kereszt állításának okára világít rá. A leggyakrabban emlegetett a központi kereszt múltja. Az egykori néptanács előtti feszület léte a múlt rendszerben bosszantotta az elvtársakat, s jött a parancs: el kell onnan tüntetni. Alapja kő volt, nehéz, kézzel nem lehetett volna továbbtenni, de nem került gazda, aki ökreit e célra befogta volna. Egy traktorista jelentkezett, hogy ő vállalja a munkát. A keresztet megkötötték, a férfi beült a traktorba, de abban a pillanatban elsötétedett előtte a világ. Azt, hogy mit érzett, mit látott, sosem derült ki, de amint összeszedte magát, kiugrott a traktorból, eloldozta a köteleket, s azt mondta a fejeseknek: erre a munkára keressenek helyette mást. Azóta is ott van a kereszt, s nem lenne ember, aki elhúzassa, igaz, a vezetőknek sem ez mostanság a céljuk, inkább a szándék mellé anyagi segítséget biztosítanak, a kezdeményező Szabó József pedig szorgosan gyűjtögeti a keresztekről szóló történeteket.

A Magyar Nemzet (Újabb babamentő… 2.o.) hírül adja, hogy oltalomkápolnát épített újszülöttek megmentéséért a litéri római katolikus egyházközség. Az ácsolt szerkezetű kis építményben egy üvegszekrény van, abban pedig egy mózeskosár található. Balogh Ákos programszervező közölte: a kápolna megépítésével a Szent Péter esernyője népegészségügyi programhoz csatlakoztak, amelyet Eőry Ajándok orvos-természetgyógyász neve fémjelez. Hozzátette: a kápolna összeköttetésben áll a mentőszolgálattal, ezért negyedórán belül biztonságba kerül a csecsemő.

Magyar Kurír