Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Tilos tanítani… 16. o.) beszámolója szerint betiltották Nagy-Britannia állami iskoláiban, hogy az evolúció helyett a kreacionizmust, azaz a világ teremtésének és az élet keletkezésének vallásos értelmezést tanítsák. Az indoklás szerint ugyanis az elméletnek semmilyen tudományos alapja nincs, viszont hamis képzeteket hitethet el a diákokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy az órákon ne lehetne beszélgetni vagy vitatkozni az élet kialakulásáról, csupán annyit, hogy a „külső erő által teremtett vagy tervezett világot” nem lehet tudományos elméletként, az evolúció helyett tanítani. A polgári napilap megjegyzi: alapvetően eltérő a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az emberek inkább Darwin tanítását utasítják el. A Gallup legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak 42 százaléka hisz abban, hogy az embert Isten kevesebb mint tízezer évvel ezelőtt, nagyjából mai formájában teremtette. A válaszolók 31 százaléka szerint az emberi faj évmilliók alatt fejlődött ki kevésbé fejlett létformákból, azonban Isten segítségével, és mindössze 19 százalék véli úgy, hogy az ember megjelenéséhez Istennek semmi köze nem volt. A felmérésekből az is kiderült: a republikánusok több mint fele csak a teremtéselméletben hisz, míg a demokratáknál ugyanez az arány alig 27 százalék. A Magyar Nemzet megjegyzi: a csillapíthatatlan vita annak fényében különösen érthetetlen, hogy az evolúciót mint elméletet már az anglikán, illetve a katolikus egyház is elismerte, a tudomány és vallás közötti látszólagos szakadék eltörléséért pedig évtizedek óta harcol a Vatikán. Gabriel Funes jezsuita szerzetes és főcsillagász még azt is elismerte, hogy nem lehet kizárni, és nem cáfolja a Biblia tanításait, hogy a Földön kívül, valahol a világűrben is létezhet élet.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (16. o.) Iszlamistáktól rettegő angol diákok című tudósítása szerint egy iszlamista hatalomátvételről szóló, névtelenül írt levél uralja hetek óta a közbeszédet és váltott ki politikai és társadalmi felzúdulást Nagy-Britanniában. A levél szerzője azt állítja: a második legnagyobb brit városban, Birminghamben iszlamisták terveket szőttek arra, hogy átvegyék a hatalmat több helyi iskola fölött és azokat a saját világszemléletük és vallásuk alapján irányítsák. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: az iszlám a második legnagyobb vallás az Egyesült Királyságban, ahol a 2011-es népszámlálásnál 2,7 millióan, vagyis a népesség 4,8 százaléka vallotta magát muszlimnak. Birminghamben a lakosok 21,8 százaléka muzulmán, a városban több mint kétszáz mecset van. Az essexi egyetem két évvel ezelőtt végzett felmérése szerint a muszlimok többsége jól beilleszkedett a társadalomba. Bár 81 százalékuk elsősorban muszlimnak tartja magát, 83 százalékuk büszke arra, hogy brit állampolgár.

A maszol.ro Úrnapi körmenet a Szent Mihály-templomban címmel közöl videós tudósítást arról, hogy úrnapján, Krisztus Szent Testének és Vérének, az Oltáriszentségnek főünnepén hagyományosan körmenetet tartottak a zsúfolásig megtelt kolozsvári Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor kolozsvári főesperest tucatnyi pap és seregnyi ministráns segítette az ünnepi szertartás alatt. A rózsát szóró gyerekek vezették azt a több száz fős körmenetet, amely a Főtéren zajló Napoca Rally hangzavarát semmibe véve, emelkedett hangulatban járta végig a templom körül felállított stációkat.

A nyugatijelen.com Tanévzáró és úrnapi körmenet Pécskán címmel számol be arról, hogy tegnap reggel tartották a pécskai 2-es Számú Általános Iskolában az évzáró ünnepséget. Bede Bacsilla Eszter igazgatónő román és magyar nyelvű köszöntőjében elmondta: idén is jó osztályátlagokkal büszkélkedhet az iskola, a diákok jó eredménnyel képviselték az intézményt különböző tantárgyversenyeken, vetélkedőkön és a városi eseményeken is. Az évzáró után a tanárok, diákok átmentek a római katolikus templomba, hogy részt vegyenek az úrnapi szentmisén, ahol a híveknek Czeglédi Ferenc plébános mondott szentbeszédet. A szertartás körmenettel zárult, amelyen a hívek végigjárták a templom környéki utcákban ilyenkor hagyományosan felállított négy sátort.

A kronika.ro Hagyomány és művészet a Rhédeyben címmel harangozza be, hogy a jövő héten tartják Nagyváradon a Szent László-napokat. Zatykó Gyula főszervező tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az esemény a város legnagyobb rendezvénye lesz. Kiemelte: immár a helyi önkormányzat is felismerte az esemény jelentőségét, és örömteli áttörést jelent, hogy ezúttal a polgármesteri hivatal is melléjük állt. Az idei fórum igyekszik túlszárnyalni a tavalyit, és kibővült partnerhálózattal biztosítja a változatos programokat. A szervezőkhöz csatlakozott például a Moszkva kávézó is, amelynek programfelelőse, Dénes Adél többek között dzsesszkoncerteket és magyar underground-partikat ígér a romkocsmában, míg a Rhédey-kerti sátrukban kiszuperált monitorokat festhetnek majd át az alkotni vágyók. A Rhédey-kert ad otthont az immár hagyományos, tájjelegű és korabeli ízekre szakosodott főzőversenynek is. A tavaly is sikeres kézműves vásár felelőse, Pázmán Ida is ígér érdekességeket: bemutatják az 1730-ből származó váradi úrvacsorai boroskancsót, de a Rhédey-kerti háromnapos vásáron jelen lesz Várad egyetlen kalapkészítője is. A mesterek amúgy a tárgyak készítésének fortélyait is bemutatják, míg pénteken 10 és 12 óra között a díszpárnakészítő-versenyre jelentkezőket várják alkotásaikkal. A Nagyváradról elszármazottak találkozóját pedig a Moszkva-kert nyári részlegében tartják. A hagyományok átadása mentén haladva hét néptáncegyüttest, köztük a Felszállott a páva című tehetségkutató 2012-es győztesét várják a június 28-án délben kezdődő néptánctalálkozóra. A sportrajongóknak pedig igazi csemegét jelenthet a bukaresti Balassi Intézet által szervezett, futballplakátokból és -relikviákból álló, június 27-ei kiállítás, ahol a labdarúgás erdélyi nagyjait mutatják majd be a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A szervezők felhívták a figyelmet a Csökmői fúvószenekar szimbolikus jelentőséggel is bíró örömzenélésére is, valamint a Bunyitai-ligetbe tervezett sportnapra, amelyet a PKE diákszervezete szervezett meg 28-ára.

Az erdon.ro Együtt ünnepelnek a magyarok címmel a Szent László-napok részletes programját közli.

A frissujsag.ro Tanévzáró a Hám János Líceumban című beszámolója szerint tegnap a Kálvária-templomban szentmisével egybekötött évzáró ünnepséget tartottak a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai és tanárai. Ünnepi szentmisét celebrált Schönberger Jenő megyéspüspök. Claudiu Miklós spirituális beszédében hangsúlyozta: a tanulók hálaadását Isten kegyelme fogadta, a tanév eredményekkel ért véget, a gyerekekben most olyan gondolatok kavarognak, mint a nyár, a szabadság, a kirándulás, a sport és a pihenés. A nyár folyamán több idő lesz azokra a dolgokra, amit a gyerekek szeretnek. A kérdés az: vajon sikerül-e az időt azzal tölteni, ami eddig hiányzott az életükből? Sikerül-e örömmel eltölteni a vakációt? A tanárok a tanév folyamán igyekeztek Jézushoz vezetni a gyerekeket, szeretetet adtak nekik, amire nagy szükség van a kísértésekkel teli világban. Az iskola tanulóihoz és pedagógusaihoz Ádámkó István iskolaigazgató a következő szavakat intézte: „A napokban átolvastam iskolánk honlapján a mögöttünk hagyott eseményekről írt beszámolókat: sok személyiségformáló program, osztályközösségek által megfogalmazott érzések, még több eredmény, amire büszkék lehetünk. Olvasva a beszámolókat, áttekintve eredményeinket, visszatekintve a diákok által vállalt feladatokra, megállapíthatjuk: közösségünkben vannak sokan, nagyon sokan olyanok, akik küldetésüket nagyon komolyan veszik — gondolok itt elsősorban azokra, akik kitűnő tanulmányi eredményeket értek el, akik kiemelkedő eredményeket értek el a tantárgyversenyeken, akik folyamatosan dolgoznak azért, hogy közösségünk egyre erősebb legyen. Következésképpen néhány perc múlva 315 oklevelet adunk át — a tanulmányi oklevelek mellett — diákjainknak, tantárgyversenyeken elért kiemelkedő eredményekért, aktív, cselekvő, közösségépítő tevékenységekért.” Az iskola igazgatója a tanároknak megköszönte oktató-nevelő munkájukat. Leszögezte: kitartás és következetesség nélkül nem születhettek volna ilyen kimagasló eredmények. Természetesen hiba lenne a nevelőmunkát csak számokban és eredményekben, átlagokban, statisztikákban mérni. A pedagógusok munkájuk révén igyekeztek felvértezni diákjaikat tudással, és próbálták megerősíteni őket hitükben. Az elkötelezett munka révén formálták az osztályközösségeket, az iskolai közösséget. Ebben a tanévben is minden osztály lelki napon vehetett részt, folytatták a családi életre való nevelést célzó programokat, a szeretetszolgálat-programokat, a tehetséggondozó programokat a matematika, zene, sport, irodalom és diákszínjátszás terén, a kisiskolások pedig erdei iskolában vehettek részt. A diáktanács örömmel, lelkesedéssel és felelősséggel végezte dolgát ebben a tanévben is.

A Népszabadság (16. o.) A gyerekszem éle címmel ír arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikációs szakos hallgatói tizenegy kisfilmet készítettek az 1944-es magyarországi vészkorszak túlélőivel a Nyílt Társadalom és Archívum (OSI, OSA) közreműködésével, Sárközy Réka és Magyar-Ábel Ágnes témavezetésével. A vetítésnek a Párbeszéd Háza, a jezsuiták hazai központja adott helyet, ahol a vészkorszakban százhúsz zsidónak minősített polgár és negyven katonaszökevény talált menedéket. A Pázmány Kommunikácó- és Médiatudományi Intézetének vezetője, Kovács Ákos a következő szavakkal vezette be a kisfilmeket: „Az emlékező észhasználat kritikai észhasználat. Kritikai gondolkodással fordulni a múlt felé, nemet mondani a jelenben uralkodó sekélyes, konformista, technicista gondolkodásmódra, ez felel meg a múlthoz való viszony, a felsőbbrendű értékekhez hű emlékezés zsidó-keresztény hagyományának.”

Magyar Kurír