Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14. o.) Ferenc pápa a kábítószer ellen címmel számol be arról, hogy mindenféle kábítószer-használat, így a könnyűdrogok legalizálása ellen is állást foglalt a Szentatya egy római kongresszuson, amelynek a kábítószer elleni küzdelem volt a témája. Ferenc pápa leszögezte: ebben a kérdésben nem lesznek kompromisszumok. Felhívta a figyelmet arra, hogy a drogfüggőség betegség, amelyet nem lehet helyettesítő gyógyszerekkel kezelni, mert az valójában egyet jelent a probléma előtti meghajlással. „Mondjatok nemet a drogokra és igent az életre. Így hangzik az üzenet” – mondta a pápa. Az egyházfő arra is figyelmeztetett, hogy azok a reménytelen és kilátástalan helyzetű fiatalok, akik nem dolgoznak és nem tanulnak, könnyen a drogok prédájává válnak, ezért alternatívát, munkát vagy sportot kell ajánlani nekik. Egyértelműen leszögezte: a könnyűdrogok, köztük a marihuána fogyasztásának törvényessé tétele nem megengedhető, hiszen az nem járul hozzá a kívánt sikerhez a kábítószer elleni küzdelemben (Lásd tegnapi, június 20-ai számunkban a Ferenc pápa: Mondjunk nemet mindenfajta kábítószerre című beszámolónkat – a szerk.)

A kronika.ro A pápa szerint könnyebb püspöknek lenni címmel felidézi: június 16-án, hétfőn Ferenc pápa a római egyházmegye papjainak találkozóján kijelentette: a társadalom és az egyház is „árván” hagyja az embereket. Kifejtette: sokkal könnyebb püspöknek lenni, mint plébánosnak: a püspök mindig elbújhat az excellenciás megszólítás mögé, a plébános ezzel szemben nem bújhat el a hívők kérései elől. „Az olasz egyházat az tette mindig erőssé, hogy plébánosai telefonnal az éjjeliszekrényen aludtak. Soha senki nem halt meg a betegek szentsége nélkül” – hangoztatta a Szentatya. Hozzátette: a modern technológia korában a papoknak még több eszköz áll rendelkezésükre a hívőkkel való kapcsolattartáshoz. A mai társadalom égető kérdéseit érintve elmondta: sokan írnak neki levelet arra panaszkodva, hogy nehéz az életük, és képtelenek megtalálni annak értelmét. Úgy vélte, a nehézségekben a társadalom és az Egyház is magára hagyja az így elárvuló embereket. Főleg a fiatalokat, akik nem tudják, milyen irányba induljanak el – mondta a pápa. Egyúttal figyelmeztetett: Európában a 25 éves fiatalok negyven százaléka munkanélküli.

A maszol.ro Tényfeltáró bizottságot állítanának fel az egyházi ingatlanok ügyében címmel ad hírt arról, hogy Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) elnöke pénteken Budapesten bejelentette: tényfeltáró bizottság létrehozását javasolják az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása céljából. A tekintélyes egyházi vezetőkből és jogászokból álló bizottság feltárná a vagyon-visszaszolgáltatási eljárás jogsértő elemeit, és javaslatot dolgozna ki, hogy a román és szlovák állam milyen módon lenne kényszeríthető az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, amelyet mindkét ország kötelezettségként vállalt uniós csatlakozásakor, mégsem teljesítik. A bizottság vezetőjének Tőkés László püspököt kérték fel. Lomnici Zoltán elmondta: Magyarország eddig a jó viszonyt szem előtt tartva, kellő óvatossággal vetette fel a kérdést, azonban „jogsértések esetében nincs pardon”. A jogsértések elleni küzdelem, például tényfeltáró bizottsággal, „mindannyiunk kötelezettsége” – fogalmazott. Az EMT elnöke kifejtette: Románia nemcsak a lelkiismereti és vallásszabadságot sérti azzal, hogy nem teljesíti vállalt kötelezettségét és nem adja vissza az elkobzott ingatlanokat, a román kormány igazi célja a magyarság ellehetetlenítése. Emlékeztetett rá: néhány évtized alatt félmillióval csökkent a romániai magyarok száma, és az, hogy hallható még magyar szó Erdélyben, az egyházi közösségeknek köszönhető. Románia is tudja, hogy az egyházak a magyarság megtartó bázisát jelentik, ezért késlekednek az ingatlanok visszaszolgáltatásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia nemzetközi nyomásra fogadta el 2001-ben a restitúciós törvényt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kérelmek kevesebb mint felét vizsgálták meg. Az erdélyi református egyházkerület esetében például a 835 elkobzott ingatlanból a kérelmek csupán 36 százalékát vizsgálták meg, és azok jelentős részét vagy elutasították, vagy a visszaadásról szóló határozatot az önkormányzat megtámadta, és ezzel „húzzák az eljárásokat”.

A sajtótájékoztatón Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá tette legutóbbi, június elején közzétett jelentésében. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a holtpontról a restitúció ügyét. A képviselő az ET-jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, elégedettek, mert „szinte előzménytelen” az az érdeklődés és az a fair, elvszerű magatartás, amit az ET és szakbizottsága tanúsított a kérdés vizsgálatakor. Egy felmérésre hivatkozva Tőkés László arról beszélt, hogy a magyar történelmi egyházak 25 év alatt tulajdonaiknak csak a felét vehették birtokba, használatba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél kitér a kötelezettség teljesítése elől, 2010–2013 között „gyakorlatilag leállt a visszaszolgáltatás folyamata”, 2008–2012 között mindössze kétszer ülésezett a restitúciós bizottság, és csak akkor gyorsult fel némileg a visszaszolgáltatás, amikor az ET-be, a NATO-ba, illetve az EU-ba vették fel Romániát. A román hatalom arra játszik, hogy húzza-halassza a kérdést, lehetőleg olyan állapotot akar, amelyben nem lesz kinek visszaszolgáltatni a vagyont. A püspök-politikus szerint fel kell hívni a figyelmet „erre a botrányos ügyre” az Európai Parlamentben is, és fel kell kérni az illetékes nemzetközi hatóságokat, hogy folytassák az ügy „monitorizálását”, és fokozott mértékben gyakoroljanak nyomást Romániára, amely macska-egér játékot folytat a nemzetközi intézményekkel, miközben odahaza elnyomásban tartja a kisebbségeket. Tőkés László ebben a munkában számít a többi kisebbség szolidaritására.

A frissujsag.ro Jó ütemben halad a zárda felújítása címmel számol be arról, hogy egy európai uniós pályázat keretében a nagykárolyi piarista nővérek felújítják a helyi polgármesteri hivatallal szemben található zárdaiskola épületét, amelyben család típusú gyermekotthont kívánnak működtetni. A munkálatok jó ütemben haladnak, a napokban került sor a létesítmény ivóvíz- és szennyvízrendszerre való csatlakoztatására. A megyei vízszolgáltató munkatársai az elmúlt napokban fúrásokat végeztek az épület előtt elhaladó utcán, ám a talaj rossz minősége miatt ezek a fúrások folyamatosan beomlottak, így arra kényszerültek, hogy feltörjék az úttestet. Csütörtökön az utca egyik oldala, pénteken pedig a másik oldala került lezárásra. Mindez természetesen kisebb gondokat okozott a közlekedésben, viszont a csatlakozást érintő munka befejeztével újból visszaállt a rend az utca említett szakaszán. A munkálatok a tervek szerint 2015 nyarán érnek majd véget. 

A karpatinfo.net A legnagyobb a szeretet címmel tudósít arról, hogy a batári görög katolikus egyházközségben június 15-én 4 lány és 7 fiú részesült először a szentáldozásban. A Szent Mihály-templomban gyülekező hívek a bejáratnál várták a 11 gyermeket, akik ezen a napon léptek be a felnőtt gyülekezet tagjai közé. A falu elején található keresztnél virágot helyeztek el, majd egyházi dalokat énekelve vonultak az oltár elé, ahol Lődár Jenő paróchus várta őket. Szentbeszédében az atya párhuzamot vont a mindenszentek vasárnapja és az ünnepi ruhába öltözött elsőáldozók között. Arról beszélt, hogy mit jelent az Isten iránti feltétlen, alázatos szeretet. „A szeretet értelmezése, érzése elcsúszott bennünk. Azt hisszük, hogy csak egy érzés, amit néha érzünk, néha nem. Néha erősebben, néha gyengébben... Életünkben első helyen kell, hogy legyen az Isten iránti szeretet!” A helyes szeretetről szólva figyelmeztetett: nem mindegy, hogyan mutatjuk ki. Az első keresztények tudták, hogy a szeretet a mindennapi életben nyilvánul meg. A hétköznapi tevékenységek közepette tanúsított viselkedés mutatja meg a legjobban, ki áll az első helyen az életünkben. Lődár Jenő az esemény fontosságára utalva kérte az ifjakat, hogy a szentáldozás ne „leáldozás” legyen, hanem elsőáldozás, melyet még sok követ az elkövetkezendő években. A hitükről bizonyságot tevő ifjú gyülekezeti tagok tegyenek eleget vállalásuknak, és legyenek élő tagjai az egyháznak!

A kronika.ro Összeverekedett a templomban két ortodox pópa című beszámolója szerint összeverekedett a Buzău megyei Valea Râmnicului templomában két ortodox pópa szerdán a reggeli szertartást követően – egyikük sérülései miatt kórházba került. A szóváltásra állítólag azért került sor, mert az egyik pópa számon kérte a másikon, hová tűnt a templom tetőzetének javítására összegyűjtött pénz, a helyiek szerint viszont régebbi volt köztük a konfliktus. A verekedés következtében az egyik papnak eltört az orrsövénye és koponyasérülést is szenvedett, de már kiengedték a Râmnicu Sărat-i megyei kórházból. Az incidenst követően a verekedés kezdeményezője azzal védekezett, hogy nem is verte meg lelkésztársát, az áldozat leesett és beverte az arcát, így szerezte a sérüléseit. A buzăui és vranceai érsekség belső vizsgálatot indított az ügy kivizsgálására. „Sajnáljuk ami történt, és reméljük, hogy tisztázódik az ügy, valamint, hogy lecsendesednek a kedélyek a helyiek körében. Nem méltó a papokhoz, ami történt, de úgy tűnik, pillanatnyi zavarodottság okozhatta az incidenst" – írta közleményében az érsekség szóvivője, Dragoş Oltea.

A Magyar Hírlap (Grosics Gyula… 15. o.) közli, hogy június 30-án, hétfőn, 14 órakor a budapesti Szent István-bazilikában lesz Grosics Gyulának, az Aranycsapat legendás kapusának a temetése. A 88 éves korában elhunyt Nemzet Sportolója előtt barátai, tisztelői és a szurkolók 12 és 13.45 között róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A temetési szertartás után az elhunytat a bazilika altemplomában, szűk családi körben helyezik végső nyugalomra. 

A Magyar Nemzet (Megemlékezés… 18. o.) beharangozza, hogy a P. Szőke János szalézi szerzetes pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából tartandó emlékmise június 29-én lesz a csorvási római katolikus templomban. Az évfordulóra elkészített síremlékének szentelése ugyanazon a napon, 11 óra 30 perckor kezdődik a Csorvási köztemetőben.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (1. o.) Giczy György A keresztény szellemiségű politikáról címmel felhívja a figyelmet arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben Nyugat-Európában a nevükben keresztény jelzőt viselő pártok nem kifejezetten a vallásukat gyakorló és nem is feltétlenül a vallásos emberek pártjai. A félreértéshez hazánkban a KDNP „idejétmúlt politikai tevékenysége is nagyban hozzájárul: gyakorta az egyházak érdekvédelmi szervezetének mutatkozik, önállóságát nemcsak a koalíciós partnerrel, hanem az egyházakkal szemben is föladva. Mintegy a történelmi egyházak pártjaként értelmezi önmagát.” A KDNP egykori elnöke figyelmeztet: az egyháznak sohasem az államot, hanem a rászorulókat kell támogatnia. Szerinte, ha a Magyar Katolikus Egyház tanúságtevő megtisztulása elmarad, „akkor Ferenc pápának nemcsak a Vatikánt, hanem helyi egyházunkat is meg kell reformálnia.”

A Népszabadságban (11. o.) Kántor Zsolt Nem zárt be címmel fölteszi a kérdést: „Vajon hogyan látja az Úristen a mi Nabukodonozorunkat? Van-e Nála esélye ennek a nyakas kálvinistának, hogy bölcsességet kapjon, onnan fentről? Vagy olyan lesz, mint Belsazár, akinek a Mindenható felírta a falra, hogy megmérettél és kevésnek találtattál? Vagy megtér talán?” A cikk szerzője azt kereste a négy evangéliumban, hogy miket mondott Jézus Krisztus a kereszten? „Atyám, bocsásd meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek. (Igen, sokszor még ma sem tudom. Ők, a hatalmon levők vajon tudják?) Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban. (Latrok vagyunk mind, nem vitás). Szomjazom. (Én is az életerő szellemét akarom meginni ma is!) Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? (Minden nap eláruljuk és elhagyjuk, aki nekünk a legkedvesebb. Ez a bűnbeesés óta a lélek kockázata. Mert félünk bevallani a gondolatainkat.) És mi nem is a mások vétkei miatt kerülünk szorult helyzetbe. Sokszor elesünk, de felkelünk és megyünk tovább. Elalszunk, fölébredünk. Ez talán a legnagyobb csoda.”

A Magyar Nemzetben (Isten csak rendelte valamire! 35. o.) Faragó Laura énekművész, a Röpülj páva! 1970-es győztese nyilatkozik, aki ma megkapja a Magyar Örökség Díjat. A kérdésre, mi mindent köszönhet annak, hogy tizenegy gyermeket vállaló, keresztény hitét a vallásüldözés legsötétebb éveiben is megvalló családban nőtt fel, a népdalénekesnő azt válaszolta: „Legelsőként az életemet köszönhetem. Már kétgyerekes édesanyaként tudtam meg, hogy csupán egyszer merült fel szüleinkben – az édesapámban –, hogy talán nem kellene vállalni a következő gyermeket, amikor engem vártak. Édesanyám azonban azt mondta, ha már megfogant, Isten csak rendelte valamire! Édesapám 1949-ben, amikor a világra jöttem, téglagyári munkásként tartotta el a családot. Azelőtt, 1948-ig Szada főjegyzője volt. A legnehezebb időszak volt családunk életében az a pár esztendő, de még öt testvérem született. Édesanyám erős hite irányította az életünket.”

Magyar Kurír