Napi sajtószemle

A Népszavában (7. o.) Rónay Tamás Az enciklikák üzenete címmel XIII. Leó, Szent XXIII. János, Szent II. János Pál, XVI. Benedek szociális enciklikáiból idéz, hangsúlyozva, hogy az említett pápák mindig kiálltak a legszegényebbek, legelesettebbek megsegítése érdekében. A szolidaritás mellett az egyházi tanítás egy másik fontos eleme, hogy működnie kell a szubszidiaritás elvének. „Vagyis minden döntést a legalsóbb szinten kell meghozni. Ehelyett itthon mi történik? Mindenről egy szűk felső politikai réteg dönt, azt hangoztatván, hogy ők képviselik a népet.” Ugyanígy, nem valósul meg az sem, hogy a munkást méltányos bér illeti meg, a mindennapokban érvényesülnie kell a humanizmusnak, valamint meg kell erősíteni a civil társadalmat. A cikkíró idézi Ferenc pápát is: „A korrupció veszélye fenyegeti a politikai osztályt, ha eltávolodik a néptől.” Rónay hozzáteszi: „Sajnos Magyarországon már régóta nem csak e veszélyről beszélhetünk.”

A Magyar Nemzet (Felmentették… 14. o.) beszámol arról, hogy egy szudáni fellebbviteli bíróság felmentette azt a nőt, akit első fokon halálra ítéltek hitehagyásért, mivel a muszlim hitről áttért a keresztényre. A 27 éves Mariam Yahya Ibrahim férje, Daniel Wani amerikai állampolgár és keresztény vallású. A lap megjegyzi: a nő vallási szemszögből vegyes házasságba született: apja muszlim, de anyja – aki fölnevelte – keresztény. Szudánban a törvény szerint halállal is büntethető a hitehagyás, ám a nő elítélése éles nemzetközi felzúdulást váltott ki. Amellett, hogy halálra ítélték, száz korbácsütést is kiszabtak rá büntetésből. Ezt azért kapta, mert kereszténnyel kötött házasságot, ami Szudánban szintén tilos, de csak nőknek. A fellebbviteli bíróság most elrendelte, hogy érvénytelenítsék az elsőfokú ítéletet, és bocsássák szabadon az asszonyt.

A Magyar Nemzet (14. o.) Súlyos bírálat Izraelnek címmel közli: az Amerikai Presbiteriánus Egyház (PCA) tanácskozásán úgy döntött, hogy visszavonja befektetéseit három nagy amerikai vállalattól, amiért azoknak fontos szerepük van a palesztin területek izraeli megszállásában. A lépés a tengerentúli zsidó közösségekben hatalmas felháborodást váltott ki, bár a presbiteriánusok szerint a döntéskor csupán morális szempontokat mérlegeltek.

A nyugatijelen.com Brittich Erzsébet a Magyar Katolikus Rádióban! címmel harangozza be, hogy ma délelőtt, román idő szerint a 10 órai hírek után a Magyar Katolikus Rádió Akvarell című műsorában a Kulturális paletta rovatban portrébeszélgetés lesz Brittich Erzsébet aradi képzőművész költővel. A műsor szerkesztő Kékesi Enikő. Aradon és környékén az adás csak interneten fogható a www.katolikusradio.hu honlapon a Hallgatás menüpontra klikkelve. Az elhangzott műsorok 6 hónapig megtalálhatók a Rádióműsor-archívum menüpontban, keresés az időpont, a cím vagy a név alapján lehetséges.

Ugyancsak a nyugatijelen.com Segíteni Isten adományaival, a gyógynövényekkel címmel számol be arról, hogy az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, valamint a Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete több olyan határon átnyúló EU-pályázatban vett részt, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Mezőgazdasági Egyetem koordinált. Éppen ezért, a temesvári egyetem képviseletében a Majláthfalvi Nemzetközi Gazdatalálkozón jelen volt Hamza Stela professzor is, aki kiválóan beszél magyarul. A hírportál kérdésére, hogy komoly betegségekből gyógyított-e meg embereket a gyógynövényekkel, a professzor asszony azt válaszolta: „Hogyne, nagyon sokat. Köztük az édesanyámat is, aki több mint hat évig teljesen le volt bénulva, két évig beszélni sem tudott, de az általam összeállított cseppekkel teljesen talpra állítottam. Igaz, hogy sokat rimánkodtam az orvosnak, hogy ne vágja fel, adjon nekem két hetet a meggyógyítására. Végül is három napot kaptam azzal a feltétellel, ha ez idő alatt krízise lesz, azonnal megműti. Mert amúgy sem bízott az én módszeremben. Éppen ezért, megkértem, hogy folytassa a kezelést, ahogy szokta, de három napig engedje meg, hogy én is kezeljem. Természetesen, a három nap csak a kezdet volt, de fél év alatt teljesen talpra állítottam édesanyámat. Megmértem, hogy az orvos által alkalmazott gyógyszerből 6 flakon nem volt annyira hatékony, mint az általam összeállított természetes keverékből egy kanálnyi. Szívesen vállalnám a gyógynövények megismertetésére, hasznosítására irányuló tanfolyam iránt érdeklődőknek az oktatását. Mert Isten azért ajándékozott meg bennünket a gyógynövényekkel, hogy azokat az emberek hasznára fordítsuk.”

A karpatinfo.net Kigyulladt egy templom a técsői járásban című beszámolója szerint június 23-án hajnali 5.36-kor a técsői tűzoltóságot arról értesítették, hogy az ukrán pravoszláv egyházhoz tartozó Szent Panteleimon-templomban tűz ütött ki Nyéresháza (Neresznica) településen. A tüzet 05.50-kor lokalizálták, 08.20-kor pedig teljes egészében eloltották. A tűzesetben senki sem sérült meg, de az épület tetőszerkezete 150 négyzetméteren megsemmisült. A tűz okát vizsgálják.

A szekelyhon.ro Svájc Székelyföldjéről címmel ír arról, hogy Székelyföldön talált rá második otthonára Jan-Andrea Bernhard castrischi lelkész, a Zürichi Egyetem egyháztörténet-tanára, a svájci–magyar kapcsolatok doktora. A svájci Graubündenben élő rétoromán kisebbség református gyülekezetének egyházi vezetőjét a barátság és a kíváncsiság hozta először a transzilván tájakra, de a vidék, az emberek olyannyira elvarázsolták, hogy elszánta magát: megtanul magyarul. Jan-Andrea Bernhard a hétvégén magyarul hirdette az igét a kányádi református közösségnek, abból az alkalomból, hogy közbenjárásával sikerült restaurálni a helyi református templom matuzsálemi korú orgonáját. A hírportálnak elmondta: tizenöt évvel ezelőtt találkozott az akkor még Kolozsváron szolgáló, most már Kányádban élő Sógor Géza református lelkésszel. „Három tényező, esemény mutatta meg az utat számomra, hogy Erdélybe, Székelyföldre el kell látogatnom, illetve, hogy meg kell tanulnom a magyar nyelvet. Az első mentorom javaslata volt, hogy írjak disszertációt egy svájci lelkipásztorról, aki Debrecenben tanult a 18. században. A második ok, hogy volt egy fuvolatanárom, aki Máramarosszigetről származott, és 1982-ben emigrált. Ő sokat mesélt hazájáról, ezért ismertem Erdély helyzetét, történelmét. A harmadik dolog, hogy 1998-ban voltam Zürichben egy szemináriumon, ahol találkoztam Veres László marosszentkirályi lelkipásztorral.” Jan-Andrea Bernhard felidézte: 1999-ben egy istentiszteleten hallott először magyar szót, a nyelv annyira lenyűgözte, hogy elhatározta: megtanul magyarul. „Néhány éve meghívást kaptam, hogy vendégtanárként dolgozzak a kolozsvári Teológiai Intézetnél. Így hát gyorsan meg kellett tanulnom magyarul, ezért otthon Svájcban minden reggel felkeltem ötkor, és lapoztam a lexikonokat.” A rétoromán neolatin nyelv, beszélői úgy tartják: kulcs minden más európai nyelvhez. „Kivéve a magyarhoz” – jegyezte meg mosolyogva a református lelkész. Hozzátette, „Nagyon idegen volt a magyar, bár a nyelvtan szempontjából egyszerűbb, mint a német. A hangsúlyozást viszont nehéz úgy elsajátítani, hogy ritkán van alkalmam magyarul beszélni.” A beszélgetésből kiderült: területét tekintve Graubünden Svájc huszonöt kantonjának legnagyobbika, a hegyvidéki domborzat miatt viszont lakossága kicsi. „Graubündenben körülbelül 30 ezer ember beszél rétorománul, a teljes országban mintegy 60 ezer ember beszéli a nyelvet. A térséget ugyan Rétorománföldnek nevezzük, de ez csupán egy név, nem létezik, nem egy autonóm tartomány, viszont Svájcban közel hétszáz éves hagyománya van az egyenlő jogú kantonok szerinti területi felosztásnak, így a régión belül a helyi közösség határoz a társadalmi szerveződésről.” Az olasz, német és francia nyelv mellett a rétoromán is hivatalos államnyelv Svájcban, melynek öt, ma is használt dialektusa van. A dialektusok annyiraMint a spanyol és a portugál, annyira hasonlítanak egymásra a dialektusok. Jan-Andrea Bernhard kifejtette: „Érdekes helyzet ez, hisz a mintegy 60 ezer ember lényegében öt dialektust beszél. A castrischban használatos sursilva (jelentése: az erdő fölött) dialektusban tanítanak például a helyi iskolában, de a népszavazások alkalmával is az adott dialektusban megírt szavazócédulát kapnak az állampolgárok. Ilyen tekintetben Graubünden Svájc Székelyföldje, hisz nemcsak a táj hasonló, hanem a nyelvjárások sokszínűsége is. Talán ezért érzem úgy, hogy Erdély és Székelyföld számomra olyan, mint a második otthonom. Ha hindu lennék és nem keresztény, azt mondanám, hogy egy korábbi életemben biztosan itt éltem” – mondta a református lelkész.

A Magyar Nemzetben (7. o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (hogyan szeressünk…) címmel úgy véli, nincs olyan ember a földön, aki senkit sem szeret vagy szeretett, és biztos, hogy ezt az embert is valamikor életében megérintette Isten. A cikkíró leszögezi: „A szeretet hiánya maga a pokol. Nem az a kérdés, hogy Isten szeret-e bennünket, sokkal inkább az, hogy mi, e teremtett világban őt keresve és megtalálva, szeretjük-e őt. Assisi Szent Ferenc volt az, aki a teremtés rendjében, a milliónyi élet lüktetésében, a Napban, a Holdban, a természetben, a szélben és önmagában teljes valóságában érezte Istent. Mert lényének lényege volt a szeretet.” Kristóf Attila szerint Jézus nem vár el tőlünk lehetetlent, csak azt, ami minden élő számára adott. „Hogy képesek vagyunk-e élni ezzel az adottsággal, én nem tudom…”

A Népszava (6. o.) Londoni együttes a Bazilikában címmel harangozza be, hogy a Britannia aranykora sorozat záró hangversenyén a Szent István-bazilikában lép fel szerda este nyolckor London legrangosabb és legismertebb reneszánsz és barokk zenét játszó együttese. A New London Consort több mint negyven CD-vel a háta mögött a világ legjelentősebb historikus fesztiváljainak és a BBC adóinak rendszeres közreműködője. Az együttes Purcell és Händel operáinak színpadra állításával jelentős nemzetközi sikereket ért el. Repertoárjukban kiemelten szerepelnek Bach, Vivaldi Monteverdi és Biber művei.

Magyar Kurír