Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (26–28.o.) Vágvölgyi Gergely Madridban a világ ifjúsága címmel tér vissza a Szentatya közelmúltbeli, madridi apostoli látogatásra. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Cuatro Vientos-i virrasztás idején kitört vihar alatt az a tény bírta végleg maradásra a fiatal zarándokokat, hogy XVI. Benedek, noha a szervezők több alkalommal is felajánlották neki, nem vonult vissza szálláshelyére, az apostoli nunciatúrára, hanem a felhőszakadás ellenére is ott maradt a fiatalokkal és befejezte beszédét. Vágvölgyi rámutat, hogy a pápának ezen váratlan helyzet alkalmával elhangzott bátorító mondata később a találkozó fő üzenetévé vált: „Köszönöm a kitartásotokat, erősebbek vagytok a felhőszakadásnál!” A cikkíró azt is figyelemre méltónak tartja, hogy a Madridba érkező fiatalok „jellemzően levegőbe rajzolt szívvel válaszoltak a pápaellenes rigmusokba, éneklésbe, zenélésbe fogtak, vagy imádkoztak, ha a tiltakozókkal találkoztak. Az ellentüntetésekre egyébként jellemző volt, hogy a Puerta del Sol téren összegyűlt négyezres, más források szerint kétezres tömeg száznegyven szervezet hívására érkezett, egy-egy pápaellenes csoport tehát alig harminc fővel képviseltette magát.”

A Népszabadságban (5.o.) Ungár Tamás A püspökre várva címmel méltatlankodik amiatt, hogy az elmúlt négy hónapban tucatnyi alkalommal kereste a pécsi egyházmegyét, hogy interjút kérjen a püspökség új vezetőjétől, Udvardy Györgytől – hiába. A titkárságvezető arra hivatkozott, hogy az újságíró által küldött kérdések nem jók.

Ugyancsak a Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Százmilliárdos egyházi kártalanítás címmel megállapítja: az állam eddig 113 milliárd forintot költött a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésére. Az összeg nem tartalmazza az ingatlanjáradék címén fizetett jóvátételt, amely most már eléri az évi 15 milliárd forintot. Az elmúlt húsz évben több mint 5400 hajdan államosított egyházi ingatlan sorsa rendeződött. A lezárt ügyek száma nyolcezer.

A Magyar Demokratában (A zene tisztító ereje 52-53.o.) a hetvenéves Tardy László, a Mátyás-templom karnagya nyilatkozik, aki elmondta: teljes mértékben egyetért azzal, hogy Isten meghallja a leghalkabb szót is, ha tiszta szívből ered, mert le tud hajolni az emberekhez: „Isten megtette ezt Jézus Krisztusban. Lehajolt hozzánk, lejött az emberek közé, egy lett közülünk, és vállalt mindent, kivéve a bűnt, ahogy Szent Pál apostol mondja egyik levelében. Meg akarta tapasztalni, hogy az ember milyen közegben mozog, közöttünk járt, és az volt a fontos számára, hogy valóban bűnbánó, megtisztulni vágyó lélekkel közeledjünk hozzá… A zene a megtisztulás eszköze, és erre újra meg újra szüksége van az embernek, ez segít neki, hogy a teremtés rendjéhez igazodva éljen. Folyamatosan tisztulnia kell, mert ha ezt elhanyagolja, ha a zenét elhagyja az életéből, akkor elgazosodik a lelke. Ennek nem kell feltétlenül templomi zenének lennie, de legyen olyan, ami a szívnek kedves, legyen dallamos és szelíd. A szociológia már régóta foglalkozik azzal, hogy a zenének van teremtő, megújító szerepe. Van a lelki feszültséget, fáradtságot oldó szerepe. De van kábító hatása is, amikor akadályozza a hallgatóját abban, hogy a valóságot lássa maga körül. Napjainkban ez a hatás rendkívül erős, elég, ha a könnyűzene némelyik ágára gondolunk. Minden zenének megvan a maga sajátos szerepe. A kérdés, a zenész vagy a zenét hallgató gazdagodni akar-e, vagy a bódulatot keresni. Teremteni akár csak azzal, hogy újjáteremt egy Bach-művet, mikor megszólaltatja, vagy ajkára vesz egy gyönyörű népdalt, esetleg egyházi éneket.” A Mátyás-templom karnagya szerint az egyházi énekek az ünnepek tartalmát „valahogy magukba sűrítik, és megsokszorozzák az erejét annak a gondolatnak, amit a szöveg hordoz. Erre a megsokszorozásra az embernek szüksége van, mert úgy érzi, hogy a mérhetetlen naggyal, az Istennel talán jobban szót tud érteni akkor, ha a maga apró kis emberi erejét fölerősíti.”

Magyar Kurír