Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (3.o.) Hazánknak is szüksége van a megújulásra, a Magyar Nemzet (3.o.) pedig Piaristák régi-új helyen címmel számol be arról, hogy a Piarista Rend Magyar Tartománya tegnap közel hatvan év várakozás után kezdte meg az idei tanévet Budapesten, a Pesti Barnabás utcai felújított piarista központban. (Lásd tegnapi, szeptember 2-ai számunkban az 58 év után a Duna-parti épületben kezdte 295. tanévét a pesti piarista gimnázium és az Erdő Péter beszéde a visszakapott piarista kápolna és iskolaépület megáldásán, évnyitóján című híreinket – a szerk.)

A Magyar Fórum (9.o.) A Gyurcsány-kormányt a korrupcióhoz és szervezett bűnözői csoportokhoz kötötte Erdő Péter bíboros címmel számol be arról, hogy az amerikai nagykövetség egyik, a WikiLeaks által a közelmúltban nyilvánosságra hozott 2009-es jelentéséből kiderül: az MSZP-SZDSZ-koalíció 2010-es várható bukása után a korrupció visszaszorulását és a bűnözői körökkel kapcsolatban álló magyar közélet tisztulását várta a magyar katolikus egyházfő. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek kritizálta a Gyurcsány-kormányt, széles körben elterjedt korrupcióról beszélt, az országot uraló politikai elitet szervezett bűnözői csoportokhoz kötötte, amikor 2009-ben személyes találkozón beszélgetett az amerikai nagykövetség ügyvivőjével. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a 2010-es választások, a Fidesz várható győzelme után javulni fog a helyzet. A jelentés azt is megemlíti, hogy Erdő Péter kétszer is kutatott a Berkeley Egyetemen, illetve, hogy a bíborosi kar legfiatalabb tagja, akit lehetséges jövőbeli pápaként is emlegetnek.

Ugyancsak a Magyar Fórum (Tragikomédia 7.o.) idézi Német László nagybecskereki püspököt, aki a vajdasag.hu-nak elmondta: ami az egyházi vagyon visszaszármaztatása ügyében történik, az „… tragikomédia, hogy ne mondjam, emberi gonoszság áll a folyamat hátterében. Só sincs haladásról. Január elsejétől nincs igazgatója az egyházi vagyon visszaszármaztatását rendező igazgatóságnak. A kormány nem foglalkozik vele. Az EU által tett javaslatokat lesöpörte az asztalról. Jelko Kacin, az Európai Unió szerbiai javaslattevője, aki érti a szerb nyelvet és mentalitást, legutóbb azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ne gondolja a szerb kormány, hogy az EU-ban csak buta emberek ülnek, és nem fogják fel, hogy ez a papír, amit az ügyben illetékes Delic úr bemutatott, semmire sem jó. Amit ő mond, az üres beszéd, és semmi több. Hiányzik a legminimálisabb politikai jóakarat is az ügyek intézéséhez.” A főpásztor elmondta: az általa vezetett püspökségnek majdnem 1800 hektár termőföldet kellene visszakapnia. „Ebben nincs benne azoknak a katolikus templomoknak és plébániáknak a területe, amelyeket 1945-46-ban leromboltak az egykori német településeken. Ez esetben olyan magyarázattal szolgáltak, hogy mivel ezek német falvak voltak, a németeket viszont megfosztották állampolgárságukról, ezért a németek nem kaphatják vissza ezeket a területeket. Ez nevetséges magyarázat, hiszen itt a katolikus egyház tulajdonáról van szó, nem pedig a német vagyonról. De úgy látszik, ebben az országban csak így lehet élni, ha nonszenszeket hallgatunk.”

A Magyar Nemzetben (36.o.) Kő András Kéziratok a mosdószekrényben címmel mutatja be a 98 éves Pottyondy Zsófiát – Szofi nénit –, az Új Ember egykori szerkesztőségi titkárát. A cikk szerzője kiemeli: Szofi néni, aki átélte a nehéz XX. századot, „a nagy időutazásban rájött, hogy az élet művészete azt jelenti, képesek vagyunk-e az elérhető virágokból csokrot kötni.” Az Új Embernél hatvan évig dolgozó Szofi néni azt állítja: szerencséje volt, mert a lapnál olyan kollégákkal hozta össze a sors, akik minden körülmények között családias légkört teremtettek. „A felkészült és művelt emberek az élet nehéz pillanataiban is tudták, miből áll össze az élet szövete. És aszerint éltek, gondolkoztak, írtak és cselekedtek.” Kő András kiemeli, hogy bár Szofi néni már járókerettel jár, „A szelleme azonban ragyog. Ma már olyan hihetetlenül hangzik, hogy valaki hatvan évet töltött el egyetlen munkahelyen. Igaz, ez nem is munkahely volt, hanem egy olyan sziget, ahol sok volt az útakadályt jelző tábla, mégis világos volt a cél.” Szofi nénei megmutatott az újságírónak egy dedikált Pilinszky-kötetet, amely így hangzik: „Kérek még egyet, Szofika!” Erről Szofi néni elmondta: „Jancsika hozzátette: ’Az irodalomtörténészek majd töprenghetnek azon, hogy mit kértem magától.” Gondolja, hogy töprengeni fognak? – kérdeztem ’Igen’ – felelte Jancsika komolyan és határozottan. De én most besegítek az irodalomtörténészeknek, és elárulom, hogy a mindenható feketekávét kérte tőlem.”

A Népszavában (Az ördög fenevaddá válhat 6.o.) Karinthy Márton nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a Kossuth Kiadó a napokban indította el nagyapjának, Karinthy Frigyesnek az életműsorozatát. A Karinthy Színház igazgatója emlékeztet rá, hogy nagyapja „több bibliai tárgyú novellát is írt. Arról szólt bennük, hogy Trianon után a magyarság megváltásra várt. 1918-ban azt jegyezte be naplójába: úgy érzem, agyamban daganat képződött, egy nagy szöget vertek bele. Egyszerre aggódott a hazájáért, illetve siratta akkor meghalt első felségét. Szent Jeremiásként szenvedett és későbbi élete sem volt más, mint vezeklés a bűnökért. Gondoljunk csak késői összegző verseire, amelyekben egymásba mosódott zsidósága és kereszténysége. Azt írta: ’Messze suhan már/ nem érem utol/ összeesem az ucca kövén/ S már nem tudom eldadogni/ vádoló végrendeletem.” Számomra ez az igazi Karinthy!... Ha nem kérdezték, akkor is elmondta, hogy miközben a hiúsággal, a vagyonnal foglalatoskodnak az emberek, tönkreteszik a földet, a lényeg és a fontos dolgok elsikkadnak. Az egyik legmagyarabb zsidó-keresztény íróként örömhírt, evangéliumot hirdetett, de sajnos nem figyeltek rá… A Bibliában is szerepel a példázat, hogy kellene csinálni, aztán mégis eltérünk tőle, ez az ember örök tragédiája. Mindig tudjuk, mit kellene tennünk, de elsodornak bennünket a napi problémáink, a bajaink, mint ahogy Karinthyt is elsodorták ezek a dolgok.” Karinthy Márton a Karinthy családot sújtó ördöggörccsel kapcsolatban, melyet korábbi könyvében – Ördöggörcs – megírt, azt mondta: „Most kicsit nyugodtabban ül az ördög, de ott van, és bármikor fenevaddá válhat.”

Magyar Kurír