Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (10.o.) Visszavág a Szentszék a médiának címmel számol be arról, hogy éles hangú véleménycikkben utasította vissza az Apostoli Szentszék, hogy XVI. Benedek pápát is kapcsolatba hozta a sajtó a pedofil papok ügyének eltussolásával. Az Osservatore Romano vezércikke szerint az üggyel „a pápát és legközelebbi munkatársait próbálják befeketíteni mindenáron.” José Saraival Martins, a pápa egyik tanácsadója leszögezte: valódi összeesküvés folyik az Egyház ellenében. Vincent Nichols, Westminster érseke szintén védelmébe vette a pápát, emlékeztetve rá: Joseph Ratzinger a Hittani Kongregáció vezetőjeként egyáltalán nem volt tétlen, s számos változást indított el az egyházi struktúrában, hogy megvédjék a gyermekeket.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (3.o.) Erdő Péter: A törvényhozás nem lehet önkényes címmel idézi a magyar katolikus egyházfőt, aki a 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiai elnevezésű konferenciasorozat Magyar Tudományos Akadémián megrendezett konferenciáján azt mondta: „A morális kérdések minimumában társadalmi egyetértést kell érvényesíteni, a jogalkotásnak pedig azt kell szem előtt tartania, hogy mi a jó az embernek.” Erdő Péter hozzátette: a törvényhozás nem lehet önkényes. „A kereszténység magában hordozza a zsidóság erkölcsének alapjait, azonban mindig univerzális tudattal rendelkezett, minden nép iránt nyitott volt. A felekezetek között erősíteni kell a dialógust, ebben a katolikus egyház partner” – mondta a bíboros prímás, aki szerint a tömegtájékoztatás igyekszik manipulálni az emberi értelmet.

A Magyar Nemzet (Három püspök könyve 2.o.) közli, hogy A példázat erejével címmel jelent meg közös kötete három egyházi vezetőnek, az Éghajlat Kiadó gondozásában. Székely János római katolikus, Fabiny Tamás evangélikus és Kocsis Fülöp görög katolikus püspökkel Kovács Lajos Péter szerkesztő beszélget. A kötet bemutatója holnap – virágvasárnap – 19 órakor lesz Budapesten, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. A kötetet Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek méltatja.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Nemzetegyesítést… 3.o.) beszámol a Látlelet 2010 tavaszán főcímű és Quo vadis Magyarország? alcímű, a Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett tegnapi konferenciáról, amelyen Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is hangsúlyozták az igazságtétel és az elszámoltatás fontosságát a társadalom erkölcsi megújulása érdekében. Semjén szerint ismét „két pogány közt, az ópogány posztkommunisták és a neopogányok kettős szorításában kell a Szent István-i úton haladnunk.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Frászsapka… 19.o.) beszámolója szerint „Bajtól óvó frászsapkák, türelemüvegek, apácamunkák, nyelhető szentképek és más, ma már ismeretlen műfajú, vallásos témájú alkotások, kegytárgyak is megtalálhatók a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum február végén nyílt új állandó kiállításán. Szilárdfy Zoltán művészettörténész, pap tanár felbecsülhetetlen értékű magángyűjteményével a múzeum nemzetközi hírnévre is esélyt adó tematikus gyűjteménnyé válhat.” Smohay András művészettörténész a lapnak elmondta: keresztény ikonográfia témában Szilárdfy Zoltán a legnagyobb hazai szaktekintély. „Több mint ezer kegytárgyból álló gyűjteményének minden darabját a történelem szemétdombjáról mentette meg, értéke felbecsülhetetlen. A kollekció gerincét ezernél is több metszet, kisnyomtatvány, tézislap és szentkép adja. Kiemelkedő értéke az ország legnagyobb számú, XVIII. századi miniatűrökkel és ereklyékkel ellátott amulettegyüttese mellett az, hogy a gyűjtő a kollekciót több tanulmánykötetben feldolgozta, saját maga rendszerezte. A kiállítás tematikus egységeit is ő alakította ki, nem szóltunk bele.”

A Magyar Hírlapban (A tűz szelleme 17.o.) Vasadi Péter Stephanus-díjas költő nyilatkozik, aki szerint a szent pillanatok „relativizálnak mindent, amit biztosnak hiszünk. A morális nem tartozik a szenthez. Ha a szent elterjed, abból lesznek morális következmények. De akkor már törvénybe faragják, az már nem az igazi. Van a szent, és a többi szent szeretne lenni. Nem mondja meg, hogy azt hogyan kell, de le vannak szögezve nyomok. Ilyen például az Evangélium. Esetleg a Korán. Lehet, hogy csak egy kő. Elgondolkoztató, hogy Mekkába elmennek milliók, és meghalnak ott, miközben nyüzsgölődnek. Miért? Nem mind hülye. A hülyeség egyébként sem jön szóba. Hisznek. Az AC-pumpában vagy az automata sebváltóan nem lehet hinni. Van az emberben valami, ami megingathatatlanul jó, és amit szeret magában az ember. Még akkor is, ha telehalmozza vétkekkel. A szent pillanat mindig totális visszautalás a kezdetre. És remény, előre.” A személyes hangvételű beszélgetésben Vasadi Péter azt mondta az interjúkészítő Végh Attilának: „A mi barátságunk legtitkosabb alapja, hogy van köztünk valami, ami megronthatatlan. És ezt fölfedeztük egymásban. Amit te zsenialitásnak hívsz, az körülbelül ezt jelenti. Az a mustármagnyi valami. A mustármagtól kiszakad a tölgy, és gyökeret ver a tengerben? A morális csak ezután jön. Attól már kicsit tartani kell. Jézus ütközött mindennel, ami morális… A törvénynek mindig megvolt és megvan a szerepe, de az Atya a szabadságot lökte ide a nyakunkba, nem a törvényt. Törvényként lökte a szabadságot. Aki nem akként fogja föl, annál tönkre is megy. De az lehetetlen, hogy a szabadság mint törvény összezúzza a személyt. Nem igaz. Fölemeli. Ennek az útját mondta meg hitem szerint Jézus. Ezért adta oda az életét. Lassan az igazságnál járunk.”

A Magyar Nemzet (Félelmek… 40.o.) és a Magyar Hírlap (Mise… 15.o.) is közlik, hogy március 29-én, hétfőn este nyolc órakor a belvárosi Szent Mihály-templomban ismét felcsendül Lajtha László 1950-ben szerzett, a kommunista diktatúra elleni állásfoglalást is jelentő kompozíciója, a Missa in diebus tribulationis (Mise a szorongattatás napjaiban). A Magyar Nemzetben a Magyar Rádió volt zenei szerkesztője, Kelemen Magda és Záborszky Kálmán, a Mise koncertbemutatójának karmestere nyilatkoznak. Kelemen Magda elmondta: „Ebben az időszakban zajlottak a nagy perek, és ez volt a kitelepítések kezdete. Lajtha szorongásai érezhetőek a műben. Amikor 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat – nem zeneszerzőként, hanem népzenetudósként –, a teljes pénzösszeget szétosztotta a kitelepítettek, a kommunista rendszer üldözöttei között. Tehát a ’szorongattatás napjai’ kifejezés a mű címében egyértelműen ezekre a tényekre, a félelmeire utal. Lajtha tudatában volt a saját értékének és azoknak az értékeknek, amelyeket képviselt. Ez adott neki tartást. Sohasem hatott megalázott, keserű embernek. Soha senki sem hallotta panaszkodni. Minden megpróbáltatást méltósággal viselt.” Záborszky Kálmán szerint „Lajthát nemcsak azért játsszák ritkán, mert nem divatos, hanem azért is, mert a Lajtha-zene nagyon nehéz. Minden Lajtha-műért meg kell küzdeni. Hangvétele szokatlan volt, és az első próbák nehezen mentek.”

A Magyar Hírlapban (19.o.) Miklós Péter Egyházi szélkakas címmel foglalkozik Balog István visszaemlékezéseivel. Balogh páter 1944 és 1956 között aktív politikai tevékenységet folytatott. Az egykori Szeged-alsóközpont plébánosa a szovjetek bevonulása után államtitkár, parlamenti képviselő és a Független Magyar Demokratikus Párt elnöke is volt. Miklós Péter szerint „Balogh visszaemlékezéseit sajátos kettősség jellemzi. A hatvanas évek elején keletkezett írásában lerántotta a leplet a koalíciós évek és a Rákosi-diktatúra időszakának vezető politikusairól (Erdei Ferencről, Tildy Zoltánról, Gerő Ernőről). Nem írt ugyanakkor kritikát a Kádár-korszak közszereplőiről. Sőt tehetséges és méltatlanul támadott politikusként emlékezett Kádár Jánosra vagy Marosán Györgyre. Balog páter visszaemlékezéseit is politikai szélkakasként írta: a már bukott politikusokat kíméletlenül bírálta, a hatalmon levőkhöz azonban lojális volt.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Sinkovics Ferenc Az Úr és az ő igazsága címmel mutatja be Melicher Béla egykori hadapródot, akinek egész élete tele volt súlyos megpróbáltatásokkal, de mindvégig magán érezte Isten védelmező kezét. 1989-ben rákos daganatot találtak a testében. Bár az orvosok igen súlyosnak tartották a helyzetet, ő nem esett kétségbe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntese lett, s betegek is ápolt. Bejárt a kórházba, etette, gondozta őket, de ha valaki ezt meg akarta köszönni, csak egy Miatyánkot kért, mondván, ő csak Jézus szeretetét közvetíti nekik.

Magyar Kurír