A Magyar Nemzet (Csendes emlékezés… 1.,9.o.) és a Magyar Hírlap (9/11 1.,6.o.) beszámolnak arról, hogy világszerte főhajtással emlékeztek az Egyesült Államokat ért, csaknem háromezer ember halálát okozó 2001. szeptember 11-ei merényletsorozatra. Mindkét lap kiemeli, hogy XVI. Benedek pápa az elhunytak emlékéért mondott imát, s több gyászmisét is celebráltak Európa nagyvárosaiban.
A Magyar Hírlap (Kötet… 2.o.) közli, hogy Megharcolunk minden magyarért! főcímmel és Mozaikok a magyar nemzet közjogi egyesítéséről, a keresztény politika kísérletéről alcímmel jelent meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a KDNP elnökének beszédeit és interjúit tartalmazó kötete. A kiadvány a kereszténydemokrata politikusnak a 2010-es választások előtti és utáni beszédeit, ünnepi és parlamenti felszólalásait tartalmazza.
Ugyancsak a Magyar Hírlap (5.o.) Léva lelkésze is vállalta a kockázatot címmel számol be arról, hogy Gubík László és Doplník Erzsébet után újabb felvidéki magyar, Kassai Gyula lévai református lelkész jelentette be, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Közleményében emlékeztetett rá: valamennyi felmenője magyar állampolgár volt, de akaratán kívül elvesztette a magyar állampolgárságot. Ő maga idén februárban nyújtotta be a honosítási kérelmet, és február 25-én tett állampolgársági esküt. A református lelkész nem kíván lemondani szlovák állampolgárságáról, mint fogalmazott: „Olyan országban szeretnék élni, amely nem korlátozza őshonos polgárai egyéni és kollektív jogait, amely nem akarja kirekeszteni és kizárni a közéletből saját állampolgárait azáltal, hogy megfosztja őket a legalapvetőbb jogaitól és elveszi állampolgárságukat.” Kassai Gyula kettős állampolgárságának tényéről a szlovák hatóságokat is tájékoztatta, de a szlovák alkotmány által biztosított állampolgári jogait minden törvényes eszközzel meg kívánja védeni.
A Magyar Nemzetben (14.o.) Pethő Tibor Az oktrojált szobor címmel írt kritikát Székely János Caligula helytartója című drámájának zsámbéki bemutatójáról, melyet Szikszai Rémusz rendezett. A cikkíró kiemeli, hogy „a rendezés kulcsként kezeli az istenhit és az istennélküliség jelen esetben a politikai küzdelemtl elválaszthatatlan kérdését.”
Magyar Kurír