Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4.o.) Úton a pápai emlékvonat címmel közli, hogy ma indul Székesfehérvárra a Magyar Vasúttörténeti Parkból a Totus Tuus – Egészen a tiéd elnevezésű vonat, amely II. János Pál pápának állít emléket. Amint arról már többször beszámoltunk, a szerelvény hétfőn Párkányon keresztül érkezett Magyarországra, és szeptember 21-én lesz hazánkban. Szendrei András, a MÁV Nosztalgia Kft. igazgatója a lapnak elmondta: „Nagy örömmel fogadtuk a lengyelek ajánlatát, hogy a visegrádi négyek országában végigutazhasson ez a vonat… A vonatnak azért is van rendkívüli sikere, mert a lengyel pápa nagyon közel került a magyarországi polgárokhoz, és nagyon megszerették őt.”

A Népszabadság (13.o.) Védett lehet a csíksomlyói búcsú címmel közli, hogy a csíksomlyói búcsú lehet a harmadik romániai tétel az UNESCO szellemi kulturális örökség jegyzékében. A felterjesztésről már döntött az illetékes bukaresti bizottság, csupán a részletes dokumentáció elkészítése és az UNESCo rábólintása van hátra. Tánczos Vilmos, a javaslat alapját képező dokumentum összeállítója közölte: „Nagyon sok olyan hagyomány van Erdélyben, amelyet be lehetne terjeszteni, viszont kétségtelenül a csíksomlyói búcsú a legjelentősebb. Több százéves kulturális tradícióról van szó.” A néprajzkutató, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem docense szerint a Kárpát-medencei kegyhelyek között nagyon kevés olyan van, amelynek eredete a reformáció előtti időszakra nyúlik vissza. Márpedig Csíksomlyó esetében ez biztos, és ez európai vonatkozásban is fontossá teszi a kegyhelyet. Emellett Csíksomlyó rendelkezik olyan néprajzi vonásokkal, amelyek egészen sajátossá teszik. „Európában vannak még nagy búcsújáró helyek, de itt egészen sajátos lokális örökséget is találni. Konkrétan a napnézés hagyományára gondolok, amelynek már a XVII. századból vannak írásos adatai, és a Segítő Mária-képzetre, a Máriához való teljesen egyedi viszonyulásra” – mondta a néprajzkutató. A napnézés azt jelenti, hogy Csíksomlyón a zarándokok hajnalig virrasztanak, hogy a felkelő Napban meglássák Máriát, a „Szentlélek sátorát.” Ez a napnézés, amely pogány rítusból alakult ki.

A Hetek folytatja a keresztényüldözések történet bemutató sorozatát. Ezúttal Pécs Tibor Megtört kereszt (12-15.o.) címmel a náci Németország egyház- és keresztényüldözését vázolja fel. A cikkíró kifejti: „A totalitárius nemzetiszocialista állam nem csupán a társadalom minden zugát kívánta ellenőrzés alatt tartani, hanem jellegéből adódóan a területén élő emberek lelkét is. Az árja faj felszabadítását nem csupán az élettér megszerzésével, hanem a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás teljes tagadásával, az egyetemes etikai parancsolatokat a nácik szerint genetikailag magában hordozó zsidó nép teljes kiirtásával, a későbbiekben pedig a keresztény hit minden formájának eltörlésével kívánták megvalósítani. A magukat ’istenhívőnek’ valló nemzetiszocialisták cselekedeteikkel nyilvánvalóan bebizonyították, hogy nem a Szentírás által bemutatott Istenben hittek. Céljuk a hívők passzivitásba kényszerítése volt, hogy végrehajthassák az ’Új Európa’ megalkotását.”

Magyar Kurír