Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (9.o.) Stefan Lazar Szülőhazájába látogat a pápa című tudósítása szerint a harmadszor szülőhazájába látogató XVI. Benedek azzal az aggasztó ténnyel találja szemben magát, hogy a német egyházat – elsősorban a kirobbant szexuális botrányok miatt – tavaly 180 ezer hívő hagyta el, a papi pályát választók száma rohamosan csökken, Németországban 700 templomot kell áruba bocsátani vagy lebontani. A hívők – mindenekelőtt a fiatal generáció tagjai – elavultnak tartják a papi nőtlenséget, az elvált személyektől dogmatikusan megtagadott áldozást, az abortusz elutasítását, a homoszexuálisokkal szembeni magatartást. A tudósító arra is kitér, hogy különböző szervezetek tüntetéseket terveznek a pápa ellen. A Bundestagban pedig a szociáldemokraták, a zöldek és a szocialisták száz képviselője távolmaradásával tiltakozik XVI. Benedek ottani megjelenése ellen, arra hivatkozva, hogy ez ellentmond az állam vallási semlegességének. A legradikálisabbak a parlamentet sértő visszaélésről beszélnek. A protestáns kancellár, Angela Merkel viszont nagy várakozással tekint a pápa látogatása elé. Szerinte ugyanis felbecsülhetetlen az a szerep, amit a katolikus egyház vállal magára az igazságosság, a felelősségvállalás és a béke érdekében a világ minden táján. Egyben nagy jelentőséget tulajdonít XVI. Benedek erfurti látogatásának, az ökumenizmus szolgálatában. Luther Márton, a reformáció szellemi kezdeményezője, a város egyik kolostorában volt szerzetes. Christine Lieberknecht, Thüringia miniszterelnöke felhívta a figyelmet: a pápa a német államfő, Christian Wulff meghívására érkezett az országba és így megilleti a jog, hogy felszólaljon a Bundestagban.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (5.o.) Egyházi kampány a metrótól a világhálóig címmel készített összeállítást arról, hogy októberben ismét népszámlálás lesz Magyarországon. A lap kiemeli: az egyházak is lázas kampányt folytatnak, hiszen a korábbi gyakorlattal ellentétben a mostani népszámlálás során nemzetiségi, nyelvi kötődésükről, vallási, kulturális gyökereikről is szabadon nyilatkozhatnak az állampolgárok.  

A témával a Heti Válasz (Mi a magyar most? 21-23.o.) is foglalkozik. A lapnak Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) titkára elmondta: „Nem tudjuk, mennyiben befolyásolja majd az egyházak támogatását a népszámlálás eredménye. De ettől függetlenül is más egy közösség megítélése, ha az emberek nagy százaléka vallja magát hozzá tartozónak.” Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház szóvivője közölte: a reformátusok kampánya nem médiakampány, hanem mozgósítás. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának országos felügyelője hangsúlyozta: „Számunkra fontos a népszámlálás eredménye, de nem vagyunk optimisták: a szekularizáció hatása nyilván tovább érvényesül. Az azonban biztató, hogy tavalyhoz képest 10 százalékkal többen adták adójuk egy százalékát az evangélikus egyháznak.” 

A Magyar Nemzetben (5.o.) Kormos Valéria Kísérők a betegágynál címmel mutatja be a Budai Irgalmasrendi Kórház gyógyító lelkigondozói szolgálatát, amelynek megszervezője és vezetője a pszichológus és teológus végzettségű Búza Patrik, aki több évet töltött az Egyesült Államokban, hogy az ottani lelkigondozói és képzési tapasztalatból, amit lehet, áthozza Magyarországra. A lapnak elmondta: „Egyfajta önismereti és letisztulási folyamaton kell átmennünk ahhoz, hogy alázattal tudjunk szenvedő embertársainkhoz állni. Nem kérdezzük, hogy hívő vagy ateista-e valaki. A kéréshez és a személyes igényhez igazodva kísérőnek szegődünk a beteghez és hozzátartozóihoz ebben a válságos időszakban. A lelkigondozó mást tud adni, mint egy pap vagy pszichológus. Nem tudjuk őket helyettesíteni és ez fordítva is igaz. Öröm és megtiszteltetés, ha valaki a bizalmába fogad minket, ha életébe betekintést nyerhetünk, és együtt gondolkozhatunk vele.”

Magyar Kurír