Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa németországi apostoli látogatásáról

A Népszava (8.o.) Ökumenikus napot tartott XV. Benedek címmel röviden, a Magyar Hírlap (6.o.) Luthert méltatta a katolikus egyházfő címmel pedig néhány sorban számol be a Szentatya németországi látogatásának második napjáról.

A Népszava figyelemre méltónak tartja, hogy a német Bundestagban elmondott beszédében a pápa láthatóan egyetlen olyan kijelentést sem kívánt tenni, ami politikusok bírálatát válthatta volna ki, vagy megosztotta volna az embereket. Inkább Vatikán államfőjeként beszélt, még Isten nevét sem említette.

Egyéb témák  

A Magyar Nemzetben (Családegyház 5.o.) Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a közelmúltban Pannonhalma díszpolgárává avatták. Elmondta: „Pannonhalma mint város szociológia tekintetében és így vallásszociológiailag is érdekes: létezik az apátságban dolgozók csoportja, jelen van az a munkásréteg, amely reggel korán beutazik Győrbe, van egy újonnan betelepült csoport, akik munkavállalók és vállalkozók, adott egy értelmiségi réteg, amely világi tanárainkból és a város szellemi foglalkozású lakosaiból tevődik össze, és van egy meghatározó rétegű roma réteg is a városban.” Kérdésre válaszolva a püspök főapát elmondta: „A cigányok nyitottak az egyház iránt, de már inkább elvilágosodtak. Alkalmazottaink között mindig volt és van roma származású polgár, és több cigány fiatal érettségizett nálunk. A lelkipásztori munka során azonban még sok új kommunikációs csatornát kell keresnünk, melyen keresztül megszólíthatjuk őket. Ez olyan kihívás, amire aktív választ kell adnunk… Keresni kell őket, kapcsolatot teremteni velük belehelyezkedve az életükbe, és segíteni őket a mindennapi problémák megoldásában.” Várszegi Asztrik arról is szólt, hogy szeptember 25-én vasárnap új templomot avatnak, „Örömteli alkalom lesz, amikor Kismegyeren, ahol soha nem volt templomunk, csak egy kis kápolnánk, új templomot avatunk. Ez is az életnek a jele. A templom építését híveink és sok jóakaratú ember támogatta, a teher oroszlánrészét a főapátság viselte. Hálából építettük ezt a templomot, hogy megmaradhattunk és hogy küldetésünket ma is teljesíthetjük.” Azzal kapcsolatban, hogy Boldog II. János Pál pápa mindig a keresztény egyetemesség előmozdítását szorgalmazta, a pannonhalmi főapát kifejtette: „A keresztény hit örömteli tapasztalatát közvetítő egyházközösségekre van szükségünk. Ebben Pannonhalma próbál ökumenikus értelemben is példát mutatni, képviselve a teljes, egyetemes, azaz katolikus nyitottságot. Ez azt is jelenti, hogy szívesen jönnek hozzánk a református, evangélikus hívek is. Vonzó példát próbálunk mutatni a tekintetben, hogy a keresztényeknek, mit közösségnek, miként kell jelen lenni a világban. Ha komolyan vesszük Jézus szavát, és azt mondjuk, hogy a Föld sója szeretnénk lenni, akkor a só nem különülhet el, a világosságot pedig nem szabad véka alá rejteni.” Várszegi Asztrik a jövőre életbe lépő új egyházügyi törvényről elmondta: „Ami a lelkiismereti és vallásszabadságot illeti, azt a törvény érintetlenül hagyta. A katolikus egyháznak, mint Magyarország lélekszámban is legnagyobb közösségének ez teljesen természetes. A válogatás szempontjaiba nyilvánvalóan a politika is beleszólt, s ezt többen kritikusan fogadják. Újdonság például az, hogy sem a Horthy-korszakban, sem a szocialista alkotmányban nem voltak benne az ortodox egyházak, az új egyházi törvénybe viszont belekerültek, mégpedig jogosan, hiszen a katolikus egyházzal egyidősek, ha nem idősebbek. Ezt mindenképpen értéknek tekintem. Magyarország vallásilag tehát nem egységes ország. Bizalommal nézek a jövő elé: a mindennapi élet felmerülő gondjai ki fogják pótolni a törvény hiányosságait.” A püspök-főapát az állam és az egyház szétválasztásáról azt mondta: „Egy bölcs politikus – amennyiben távlatokban gondolkodik – meghagyja az egyházat annak lenni, ami. Hiszen az egyház közösséget teremt, lelkierőt ad az embereknek, emberi közösségeket formál, nevel, gondoskodik fiatalról és idősről, menti a társadalom, a közösség peremére szorultakat, kapcsolatokat teremt, napi szinten találkozik a hívekkel és az emberekkel. S ha az egyház ebben a nemes tevékenységében és küldetésében szabad utat kap, hitben, szellemiekben és erkölcsben mindenképpen hasznos tevékenységet folytat a magyarság, a nemzet és az emberiség számára.”

A Magyar Nemzet (Vita… 15.o.) és a Magyar Hírlap (Csíksomlyó… 1.,6.o.) is beszámolnak arról, hogy nézeteltérés merült fel Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter, valamint a csíksomlyói templomot igazgató Ferenc-rendi tartomány helyi vezetői között arról, hogyan terjesszék fel védettségre az UNESCO-hoz a szellemi világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút. A minisztérium nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszti az UNESCO elé a búcsút, a ferencesek azonban nem értenek egyet azzal, hogy „a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is UNESCO-védelemben részesüljenek.”

Magyar Kurír